Bocsárd

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bocsárd (keresztnév).

Bocsárd (Bočiar)
Bocsárd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Polgármester	Elena Szabóová
Irányítószám	044 56
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
Népesség
Teljes népesség	249 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	481 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	210 m
Terület	0,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 35′ 32″, k. h. 21° 14′ 08″48.59222222, 21.23555556Koordináták: é. sz. 48° 35′ 32″, k. h. 21° 14′ 08″48.59222222, 21.23555556
Bocsárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocsárd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A „Bocsárd” lehetséges további jelentéseiről lásd: Bocsárd (egyértelműsítő lap).

Bocsárd (szlovákul Bočiar) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 17 km-re, délre található.

Nevének eredete

Neve a régi magyar bocsár (= kádár, pohárnok) főnévből ered.

Története

Az Árpád-korban a bocsárok tárolták a várispánságok szőlőinek borát. A falut 1232-ben „Bolchart” néven említik először. Valamikor két részből álló várbirtok volt, melyet az Egres- (Bocsárd) patak választott el egymástól. A pataktól keletre a várnépek földje: Eszebocsárd, nyugatra pedig a várjobbágyok földje: Péterbocsárd feküdt. Templomát 1327-től említik. 1673-ban említik itt az Enyiczky udvarházat.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOCSÁRD. Elegyes falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Hernádhoz közel, Kassa Városához sem meszsze, határja termékeny, és fája mind a’ kétféle, az Uraságnak szomszéd helységeiben; de a’ réteknek, és a’ legelőnek kevés volta miatt, második Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bocsárd, orosz-tót falu, Abauj vármegyében, Enyiczkéhez délre 3 fertálynyira: 201 róm. kath., 281 g. kath., 1 zsidó lak. F. u. b. Meskó. Ut. p. Kassa.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Bocsárd 27 házzal és 159 tót ajku lakossal. Postája és távirója Enyiczke. Bocsárd jelenleg egyike a legigénytelenebb kisközségnek, pedig régi okmányok szerint már az Árpádházi királyok korában fennállott, mint Pel-Bocsárd és Sza-Bocsárd, melyeket az "Egras" pataka (a mostani Szakály-patak) választott el. Ma már csak a patak egyik oldalán áll község.”[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

1960-tól Abaújszakallyal együtt alkotta Hútniky községet. 1990-től újra önálló község.[5]

Népessége

1910-ben 146-an lakták.

2001-ben 223 lakosából 216 szlovák volt.

2011-ben 226 lakosából 222 szlovák volt.

Nevezetességei

• Szent Imre tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban. A 18. században klasszicista stílusban építették át.

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 30.)
5. Települések | Szlovákiai Magyar Adatbank (hu-HU nyelven). Szlovákiai Magyar Adatbank. [2017. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 3.)

További információk

• Cassovia.sk
• Községinfó
• Bocsárd Szlovákia térképén