|
Györke (Szlovákia)
Györke (szlovákul: Ďurkov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. FekvéseKassától 14 km-re keletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik. Története1323-ban „Gurke” néven említik. Neve a György személynév régi változatából ered. Az Aba nemzetség birtoka volt. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi a falu templomát és Saul nevű papját. 1397-ben Zsigmond király a Perényieknek adta. 1427-ben 51 portát számláltak a faluban. 1565-ben 44 jobbágytelek és 13 zsellérház volt a településen, ez mintegy 285 lakost jelent. 1598-ban 66 ház áll a faluban, mely ekkor a Báthoryak birtoka volt. 1636-ban 36 jobbágycsaládja lakta. Itt vívott döntő ütközetet 1672. október 26-án a kuruc sereg a Spork és Cobb tábornokok vezette császári csapatokkal (györkei csata). A kurucok a hajdúvárosi csapatok árulása miatt súlyos vereséget szenvedtek. A 18. század elején lakossága nagyon lecsökkent: 1715-ben 7, 1720-ban 9 jobbágycsaládja volt. 1746-ban vegyes magyar-szlovák lakossággal rendelkezett, 1773-ban már a magyarok voltak többségben. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYŐRKE. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Zombori, és Motsári Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Kassához három mértföldnyire, határja termékeny, és Kassa Városában jó módgya a’ keresetre, első Osztálybéli.”[2] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere.”[3] Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Az Ósvától keletre menve, az Ósva folyón túl Györke községet érjük. 97 háza, 663 magyar és tót lakosa van. Postája Bőd, távirója Alsó-Mislye. Református temploma az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáczczal maradt meg eredeti alakjában. Tornya, melyet 1875-ben az átépítéssel elrontottak, a legérdekesebb fatornyok egyike volt, faoszlopokon nyugvó nyitott erkélylyel. Harangját három régebbi harangból 1638-ban öntötték. A földbirtokos Rakovszky György, kinek itt régi nemesi kuriája van. Györke körül 1672-ben a császári seregek és a magyar felkelők közt véres ütközet volt, mely árulás következtében a felkelő sereg felkonczolásával végződött. A község határában kitünő kavicsbányát tárnak föl.”[4] A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. Népessége1851-ben 150 katolikus, 10 lutheránus, 230 kálvinista és 40 zsidó lakosa volt. 1880-ban 637-en lakták, ebből 369 magyar és 234 szlovák anyanyelvű. 1890-ben 633 lakosából 359 magyar és 217 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban 623-an lakták: 403 magyar és 169 szlovák anyanyelvű. 1910-ben 689-en lakták, ebből 330 magyar és 293 szlovák anyanyelvű. 1921-ben 667 lakosából 315 magyar és 262 csehszlovák. 1930-ban 775 lakosából 45 magyar és 610 csehszlovák volt. 1941-ben 906-an lakták, ebből 817 magyar és 86 szlovák. 1991-ben 1232 lakosából 25 magyar és 878 szlovák. 2001-ben 1472 lakosából 1342 fő szlovák, 75 cigány és 25 magyar volt. 2011-ben 1692 lakosából 1461 fő szlovák, 92 cigány és 15 magyar volt. 2021-ben 1926 lakosából 1766 (+13) szlovák, 63 (+31) cigány, 12 (+5) magyar, (+6) ruszin, 10 egyéb és 75 ismeretlen nemzetiségű volt.[5] Neves személyek
Jegyzetek
Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
