hu S%C3%B3s%C3%B3

	Sósó (Švošov)
	; Sósó zászlaja
	; Sósó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Rózsahegyi
Rang	község
Első írásos említés	1572
Polgármester	Milan Široň
Irányítószám	034 91
Körzethívószám	044
Forgalmi rendszám	RK
	Népesség
Teljes népesség	856 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	193 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	483 m
Terület	4,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 07′ 30″, k. h. 19° 11′ 51″49.125000°N 19.197500°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 30″, k. h. 19° 11′ 51″49.125000°N 19.197500°E
	Sósó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sósó témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Sósó (más néven Svossó, szlovákul Švošov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.

Fekvése

Rózsahegytől 10 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján, 470 m magasan fekszik.

Története

A falu a 15. században a német jog alapján keletkezett a likavai uradalom részeként. Első lakói pásztorok, földművesek, favágók voltak. A 16. század elején vlach pásztorok telepedtek le itt. Első soltésza egy Sós nevű ember volt. 1572-ben „Sosow” néven említik először. A falu kompjáról is ismert volt, melyen a Vágon szállították át az utasokat. 1625-ben az uradalom urbáriuma szerint 15 jobbágy és 3 zsellércsalád élt a faluban. 1669-ben egy tűzvészben leégett. 1715-ben 17 adózója volt. 1720-ban 14 adózó portát számoltak itt. 1784-ben 30 házában 321 lakos élt. A falu régi temetőkápolnáját 1798-ban gróf Révay János szepesi püspök építtette Szent Máté evangélista tiszteletére.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVOSOV. Tót falu Liptó Várm. fekszik Vág vize mellett, Rozenbergához egy mértföldnyire.”^[2]

1802-ben újra tűzvész pusztította a községet. 1828-ban 63 háza és 437 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, tutajozással, favágással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sossov, (másként Svassov), tót falu, Liptó vmegyében, 437 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg.”^[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

1946-ban a falu harmada leégett.

Népessége

1910-ben 585, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 810 lakosából 804 szlovák volt.

2011-ben 825 lakosából 807 szlovák.

Nevezetességei

A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1993-1994-ben épült.
Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt temetőkápolnáját 1798-ban építették.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]