hu Beseny%C5%91falu

	Besenyőfalu
	Aquapark Besenyőfaluban
	; Besenyőfalu zászlaja
	; Besenyőfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Rózsahegyi
Rang	község
Polgármester	Martin Baran
Irányítószám	034 83 (pošta Liptovská Teplá)
Körzethívószám	044
Forgalmi rendszám	RK
	Népesség
Teljes népesség	657 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	131 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	512 m
Terület	4,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 06′ 01″, k. h. 19° 26′ 25″49.100278°N 19.440278°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 01″, k. h. 19° 26′ 25″49.100278°N 19.440278°E
	Besenyőfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Besenyőfalu témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Besenyőfalu (szlovákul Bešeňová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.

Fekvése

Rózsahegytől 12 km-re keletre, a Vág jobb partján, a Szentmáriai-víztározó mellett fekszik.

Élővilága

Besenyőfalun egy kéményen található gólyafészek.^[2]

Nevének eredete

Neve egykori birtokosa, a Besenyő család nevéből származik.

Története

Területe már a kőkorban is lakott volt. A vonaldíszes kultúra és a bükki kultúra településeinek nyomait találták itt meg. A bronzkorból a lausitzi kultúra népes temetője került elő.

A mai falu a 12. század második felében besenyő határőrök idetelepítésével keletkezett. Előbb a liptói óvárhoz, majd Likava várához tartozott. 1503-ban „Besenow”, 1535-ben „Bessenowa” alakban szerepel az írott forrásokban. A 17. századtól a Dvornik család birtoka lett. 1784-ben 26 házában 236 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BESENOVA. Besenyefalva. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosa Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág vizétöl nem meszsze, Rozemberghez más fél mértföldnyire, hutája is van, saványú vizéről pedig nevezetes; ambár legelőt az igás marháiknak bérben tartanak, és Vág vize gyakran kiönti; de mivel legelője fejős marháiknak elég, és hasznos, ’s termékeny földgye van, fája is elegendő úgy tűzre, mint épűletre az Uraságtól, az első Osztályba tétetett.”^[3]

1828-ban 35 háza volt 300 lakossal. A 19. században szeszfőzde működött a területén.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bessenőfalva, (Beszeniova), tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh jobb oldalán: 298 kath., 2 evang., lak. Urasági lakóház. Nevezetes savanyu viz forrásáról. – Ennek vize tiszta, ize erős, csipős és szeszes. Alkotórészei: csipős szesz, vas, lúgföld és sok lúgsó (alkalsches Salz); a vizelletet különösen hajtja. Használ a máj- és lép-daganatokban, hideglelésben, kolikában, sat. F. u. Dvornikovics familia. Ut. postája Rosenberg.”^[4]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 295, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 391 lakosából 386 szlovák volt.^[5]

2011-ben 562 lakosából 382 szlovák.

Nevezetességei

A falu nyugati részén álló reneszánsz-barokk saroktornyos kastélyát a 17. században a Dvornikok építették, a 18. században barokkizálták. Ma a Liptói Múzeum vadászgyűjteménye van benne. Közelében alakult ki a 13. században a Marcelová nevű falurész, amiért a falut Marcelfalu^[6] néven is említették.
Szentháromság kápolnáját 1890-ben építették.
A falunak közkedvelt, egész évben üzemelő termálfürdője van. A falu gyógyforrásait elsőként Wernher György Magyarország csodálatos vizei című, 1549-ben kiadott művében említi. A község határában 14 forrás található. A gazdag ásványtartalom vöröses barnára festi a források környékét. A termálfürdő 6 medencéjét tápláló, 1987 m mélységű, 60 °C hőmérsékletű vizet adó kútját 1987-ben fúrták. Vize főként mozgásszervi, urológiai és légzőszervi panaszok enyhítésére alkalmas.
A község északi határában több, mint 3 hektár területen fekvő travertin lépcsők ásványi lerakódásai szintén a forrásvíz által jöttek létre.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ bociany.sk
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 2.)
↑ Mitoszyn (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom VI (Malczyce — Netreba) 1885

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Besenyőfalu témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] y.sk

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 2.)

[6] Mitoszyn (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom VI (Malczyce — Netreba) 1885

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Besenyőfalu