hu Komjatna

	Komjatna (Komjatná)
	; Komjatna zászlaja
	; Komjatna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Rózsahegyi
Rang	község
Első írásos említés	1330
Polgármester	Otto Brtko
Irányítószám	034 96
Körzethívószám	044
Forgalmi rendszám	RK
	Népesség
Teljes népesség	1576 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	102 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	679 m
Terület	14,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 08′ 47″, k. h. 19° 14′ 38″49.146389°N 19.243889°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 47″, k. h. 19° 14′ 38″49.146389°N 19.243889°E
	Komjatna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Komjatna témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Komjatna (szlovákul Komjatná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.

Fekvése

Rózsahegytől 11 km-re északnyugatra, 635 magasan fekszik.

Története

A község területén már a történelem előtti időben is éltek emberek, a kora bronzkori puhói kultúra tárgyai kerültek elő.

A falu 1330 körül keletkezett, amikor Doncs ispán területét Liptói ferenc fiának Péternek adja. Az oklevélben a falu „Komnathna” alakban szerepel. Szentléleknek szentelt gótikus templomát a 14. században építették, első írásos említése 1492-ből való. 1492-ben „Kowetna” néven említik. Iskoláját 1697-ben említik először. 1715-ben 36 adózója volt. 1784-ben 93 házában 641 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOMJÁTNA Tót falu Liptó Várm. földes Ura Turánszky Uraság, lakosai katolikusok, legelője elég, határjának két harmad része síkon fekszik, de földgye a’ hegyek miatt sovány, és hideg.”^[2]

A templomnak már csak alapjai láthatók a mai templomtól mintegy 50 m-re északra, 1820-ban pusztult el. Helyette 1823-ban új templomot építettek. 1828-ban 131 háza volt 764 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Komjátna, Liptó m. tót falu, Árva vármegye szélén, kősziklás hegyek közt: 449 kath., 9 evang. 6 zsidó lak. Nagy erdő; barlang, csepegő kövekkel. Kath. paroch. templom. F. u. Turánszky nemzetség.”^[3]

1899-ben a falut „Komjátfalva” nevűre magyarosították, de ez a névváltozat nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 744, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1440 lakosából 1435 szlovák volt.

2011-ben 1486 lakosából 1362 szlovák.

Nevezetességei

Szent Gál tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1823-ban épült klasszicista stílusban. Közelében láthatók a középkori templom alapfalai.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 27.)

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 27.)

[1]

[2]

[3]