Rém

Rém
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Jánoshalmai
Jogállás	község
Polgármester	Papp Imréné (független)[1]
Irányítószám	6446
Körzethívószám	79
Népesség
Teljes népesség	1155 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	32,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 15′, k. h. 19° 09′46.25, 19.15Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 19° 09′46.25, 19.15
Rém Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Rém weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rém témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rém (horvátul: Rim[3]) község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.

Fekvése

Bajától mintegy 22 kilométerre keletre helyezkedik el.

A szomszédos települések: észak felől Érsekhalma, kelet felől Borota, délkelet felől Felsőszentiván, dél felől Csávoly, nyugat felől Sükösd, északnyugat felől pedig Nemesnádudvar.

Megközelítése

A község közúton Kiskunhalas és Baja térsége felől is az 5412-es úton közelíthető meg, bár a lakott területeit az az út elkerüli: központján csak az 54 117-es számú mellékút vezet keresztül. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az 55-ös főút felől érhető el, csávolyi letéréssel, vagy az 53-as főút felől, Kiskunhalas déli részénél letérve, Jánoshalmán keresztül.

Vasútvonal nem érinti.

Története

A korabeli feljegyzésekben már az 1400-as évek elején szerepel Rym néven a település mint puszta.

A török megszállásig a környék egyik legnagyobb falva volt, ahol az itt lakó jobbágyság állattenyésztéssel és gabonatermesztéssel foglalkozott. Az 1590-91-es adódefter Rémen 13 házat tartott nyilván. Ez idő tájt Baja is csak 22 házból állott.

Az 1828-as összeírás idején községknek 169 lakosa volt, a település fejlődése ez időben igen gyors volt, így 1872-ben önálló községi rangot kapott. Ebben az időben Borota és Dzsida puszta is a településhez tartozott, így 21.000 hold határa volt Rémnek.

1876-ban épült az iskola, 1900-ban pedig templomot épített a település, mindkettőt a Kalocsai Érseki Hivatal támogatásával.

1905-ben Borota önálló lett, így 14.000 hold terület Borotához került, azóta a község területe 7.000 hold, mintegy 4.000 hektár.

Az 1920-as évek végéig a termelőszövetkezeti gazdálkodás volt a jellemző. Jelenleg 2 számottevő termelési értéket előállító Kft. foglalkozik tápgyártással, baromfikeltetéssel és tenyésztéssel. Az utóbbi időben az egyéni gazdaságokban is jelentős az állattenyésztés és a növénytermesztés.

Ma a község 546 házában 1437 lakos él.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Valter József (MDF)[4]
• 1994–1998: Vető Zoltán (független)[5]
• 1998–2002: Vető Zoltán (független)[6]
• 2002–2006: Vető Zoltán (független)[7]
• 2006–2010: Szente János (független)[8]
• 2010–2014: Vető Zoltán (független)[9]
• 2014–2019: Papp Imréné (független)[10]
• 2019–2024: Papp Imréné (független)[11]
• 2024– : Papp Imréné (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1306	1287	1233	1184	1145	1149	1155
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,7% (11,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,9% volt római katolikus, 3% református, 0,3% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

A községtől körülbelül 6 km-re északnyugara van az Alföld legmagasabb pontja, az Ólom-hegy. (174 m)

Ismert emberek

• Itt született 1952-ben Vancsura Miklós mérnök–közgazdász, a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház (Hévíz) főigazgatója

• Brúszel László (sz. 1951) jogász, ügyvéd, orszgyűlési képviselő 1994-1998 között.

Jegyzetek

1. Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
4. Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
5. Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
6. Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
7. Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
8. Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
9. Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
10. Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
11. Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
12. Rém Helységnévtár
13. Rém Helységnévtár

Külső hivatkozások