|
Jakabszállás
Jakabszállás község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában. FekvéseKecskeméttől 17 kilométerre fekszik, dél-délnyugati irányban. A szomszédos települések: észak felől Helvécia, kelet felől Fülöpjakab, délkelet felől Bugac, dél felől Bugacpusztaháza, nyugat felől pedig Orgovány. MegközelítéseA község aránylag jó közlekedési adottságokkal rendelkezik: az 54-es főút mentén fekszik, kevesebb, mint 12 kilométerre az M5-ös autópálya legközelebbi csomópontjától; központját érinti az Izsáktól Kiskunfélegyháza központjáig húzódó 5302-es út is. Áthalad rajta továbbá a kecskeméti kisvasúthoz tartozó Kecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonal (a MÁV 149-es számú vonala) is, bár ezen a személyszállítás több mint egy évtizede, 2009. december 13., vagyis a 2009/2010. évi menetrendváltás dátuma óta szünetel.[3] A község ugyanakkor megközelíthető a település mellett korszerűen kiépített magánrepülőtér révén is. A településnek jó az autóbuszközlekedése a megyeszékhely, Kecskemét felé. TörténeteAz Árpád-kor óta lakott település a török hódoltság korában elnéptelenedett, területe pusztává vált. A 18. és 19. század nagy részében a puszta felét Szabadszállás, egy-egy negyedét pedig Kiskunmajsa és Fülöpszállás birtokolta. A mai község az egykori szabadszállási részt foglalja magában, a kiskunmajsai részen Kunszállás, a fülöpszállási részen pedig Fülöpjakab fekszik. A fő foglalkozás a pásztorkodás volt 1895-ig, a puszta kiosztásáig. A 20-60 holdas területeken fokozatosan áttértek a mezőgazdaságra, ez felgyorsította a népesség növekedését, és a birtokos községekből származó zsellérek szereztek itt földet. Jakabszállás 1922-ben lett önálló község Szabadjakabszállás néven, majd 1926-ban kapta mai nevét.[4] Az önállóvá válás után épült fel a községháza és egy kápolna, amelyet a ferencrendi szerzetes atyák gondoznak. A római katolikus templom 1944-ben lett készen, az 54-es főútvonal és a Kiskunhalasra vezető út találkozásánál látható. A református templom jóval később, a '60-as évek elején épült, a Petőfi Sándor utcán lehet eljutni hozzá. A temetőben lévő emlékparkban emlékfalon örökítették meg az első és második világháborúban, valamint az 1956-ban hősi halált halt lakosok nevét. A falu központjában látható Túri Endre szobrászművész tűzzománc térplasztikája. A kecskeméti gazdasági keskenynyomtávú vasút 1928-ban, a települést átszelő utak pedig 1939-42-ben épültek meg, ezzel jelentősen csökkent az elszigeteltség. A legújabb korban a repülés is meghódította Jakabszállást. Füves repülőtere 1994-ben kezdett üzemelni, és 2000-ben szilárd burkolatú fel- és leszállópálya épült. 2009-ben a repülőtér mellett megnyílt a lovaspálya, melyen minden év pünkösd vasárnapján meghívásos fogatversenyt rendeznek. Továbbá minden szeptember első szombatján szüreti mulatságot rendeznek. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 7,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,9% (9,6% nem nyilatkozott).[13] 2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,1% szlováknak, 0,1% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,2% volt római katolikus, 6% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[14] Nevezetességei
Képgaléria
Rendezvények
További rendezvények megtalálhatók a Jakabszallas.net honlapon. Források
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
