|
Kelebia (Magyarország)
Kelebia község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában, a déli határszélen. Vasútállomása határátkelőhely Magyarország és Szerbia között. Kecskeméttől mintegy 110 kilométerre található. FekvéseKelebia Bács-Kiskun vármegye délkeleti sarkában fekvő, határ menti község. A két legközelebbi város a nyugat felől szomszédos Tompa és a déli irányban mindössze 12 kilométerre lévő, de már a határ szerbiai oldalán található Szabadka. A térség nagyobb városai közül Szeged 48 kilométerre keletre, Baja hasonló távolságban nyugatra, Kiskunhalas 28 kilométerre északnyugatra, Bácsalmás 24 kilométerre délnyugatra található Kelebiától; a megyeszékhely Kecskeméttől mintegy 110 kilométer választja el, északi irányban. A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Öttömös, kelet felől Ásotthalom, nyugat felől Tompa, északnyugat felől pedig Kisszállás; közigazgatási területe északon pontszerűen érintkezik még Balotaszállás határszélével is. MegközelítéseKelebia légvonalban mindössze tíz kilométerre fekszik a Solttól Kiskunhalason át az országhatárig húzódó 53-as és a Szeged-Baja közti 55-ös főút keresztezésétől, így közúton viszonylag könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is. Központján azonban csak az 5501-es út halad végig – ezen érhető el az 53-as főút tompai szakasza felől és az 55-ös út felől is, Öttömöstől nyugatra letérve –, Ásotthalommal pedig az 5509-es út kapcsolja össze. Itt található a Budapest–Kelebia-vasútvonal mint nemzetközi vasútvonal hazai végállomása; Kelebia vasútállomás 1921-től nemzetközi határátkelőhely. TörténeteMár a 13. század legvégén oklevélben említik Simon Filins Wasa de Kelyb kun vezért. Az 1920-ban véglegesült új államhatár kettévágta a Kelebia-puszta nevű népes tanyavilágot, amit követően a határ mindkét oldalán önálló faluközpont jött létre Kelebia néven. Főleg Magyarországon gyakran „Alsókelebia”[3] névvel illetik a szerb oldalon létrejött Kelebiát (szerbül Келебија). A véglegesen intézkedő Határmegállapító Bizottságba 5 tagot az antant, 1-1 tagot pedig az érintett országok delegálhattak. A trianoni békeszerződés 1920. január 15-én átadott tervezetének 27. cikkelye a Szabadka szabad királyi város területéhez tartozó új országhatáron az úgynevezett támasztópontokat (két támasztópont közé húzható egy egyenes határvonal)[4] így írta le: „a helyszínen megállapítandó vonal a Szabadka–Bácsalmás vasutvonalat Csikéria állomástól körülbelül 1500 méterre keletre, a Szabadka–Kiskunhalas vasútvonalat Kelebia állomástól délre körülbelül 3 kilométerre átvágja és Horgostól és vasuti állomásától északra halad...”[5] A pontos határvonal kialakításakor a határmegállapítók meghallgattak néhány, a bizottság elé berendelt kelebiai, tompai és felső-csikériai lakost, majd döntöttek.[4] Később így írt Kelebia létrejöttéről egy Szerbiában megjelenő magyar nyelvű lap:
– Halasi Értesítő
KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,6%, református 2,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,3% (21,2% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% szerbnek, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% szlovénnek, 0,1% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,7% volt római katolikus, 2,3% református, 0,2% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (41,8% nem válaszolt).[15] Nevezetességei
Kapcsolódó szócikkekJegyzetekMiskolczi Miklós: Trianon gyermeke, Kelebia (helytörténeti monográfia, 2004)
Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
