Élete nagy részét Narek kolostorában töltötte, nem messze a Van-tótól. 25 éves kora körül szentelték pappá,[1] majd haláláig teológiát tanított a kolostori iskolában.[2]
Híres volt a misztikus verseiről és himnuszairól, bibliai kommentárjairól.[1] Egyes kutatók a világképét és filozófiáját a későbbi szúfi misztikus költők, Rúmi és Yunus Emre,[3][4][5] továbbá Fjodor Dosztojevszkij[6] és Tolsztoj 19. századi orosz írókhoz hasonlították.[7] De szellemiségét átitatja a „sivatagi atyák” egyszerű jámborsága.
Művei
Egyik első jelentős műve a Kommentár az Énekek Énekéhez.[1]
Klasszikus örmény nyelven írt egy lírai-misztikus művet, Siralomkönyv vagy Siralmas panaszok[8] (Մատյան Ողբերգության) címmel, amelyet gyakran csak Nareknek [8] vagy Narek siralmai-nak [9] neveznek. Ez a középkori örmény költészet remeke és jelentős szerepet játszott az örmény irodalmi nyelv fejlődésében. Gyakran a fő művének tekintik.[9] A mű hangvételét Hippói ÁgostonVallomásokéhoz hasonlították. Néhány misztikushoz hasonlóan Nareki Gergely is megalkotta a tökéletességre törekvő ember eszményét, elősegítve a tökéletes lény, Isten imádását. Panteisztikusan a maga módján javasolja az ember és Isten, a természet és Isten kapcsolatát. Isten mindenütt és mindenben ott van.
Írt himnuszokat, bibliai kommentárokat, különböző szentekről panegyricusokat, homíliákat,[10][11] számos éneket és imát, amelyeket ma is énekelnek az örmény templomokban.[12]
A thondraki nevű eretneknek tartott közösség ellen is írt egy értekezést .
Az ókorból és a hellenisztikus időszakból származó műveket is fordított örmény nyelvre.
az örmény apostoli egyházban október második szombatja.
Örményországban 2020 táján három templom található, amelyek a nevét viselik: Vaghasheniben, Vanadzorban és Armavirban.
A tiszteletére a Narek név nagyon népszerű az országban.[15]
↑Hacikyan, Agop Jack; Basmajian, Gabriel; Franchuk, Edward S.; Ouzounian, Nourhan (2002). "Grigor Narekatsi". The Heritage of Armenian Literature: From the sixth to the eighteenth century. Detroit: Wayne State University Press. pp. 274-279.
↑ Путь к человеку: Григор Нарекаци и Федор Достоевский [Path to humanity: Grigor Narekatsi and Fyodor Dostoevsky], Достоевский и мировая культура [Dostoevsky and international culture] (orosz nyelven). Moscow: International Dostoevsky Society, 149–177. o. (2013. január 27.). ISBN 9785857352465
↑ (2015. január 27.) „И с горной выси я сошёл...” (orosz nyelven). Literaturnaya Gazeta (6). (Hozzáférés: 2018. december 30.)() "Думается мне, что с Григором Нарекаци и своим творчеством, и как личность сопоставим граф А.К. Толстой, отличавшийся редким благородством как души, так и внешности."
↑Thomson, Robert W. (2010). "Review of two French books on Narekatsi". The Journal of Theological Studies. 61 (1): 389–390. doi:10.1093/jts/flp172. JSTOR 43665092.
↑Thomson, R. W. (1983). "Gregory of Narek's "Commentary on The Song of Songs"". The Journal of Theological Studies. Oxford University Press. 34 (2): 453–496.
↑Baliozian, Ara (1980). The Armenians: Their History and Culture. New York: AGBU Ararat Press. pp. 52–53.