|
Murony
Murony község Békés vármegye Békési járásában. FekvéseSzomszédai: észak felől Mezőberény (7 kilométerre), kelet felől Békés (7 kilométerre), dél felől Békéscsaba (11 kilométerre, ezen belül Mezőmegyer 6 kilométerre), nyugat felől pedig Kamut (5 kilométerre). MegközelítéseKözúton a 47-es főútról a 4644-es útra letérve érhető el a legegyszerűbben: ez az út a település főutcája és ez köti össze Békéssel és a 470-es főúttal, illetve Kamuttal is. A 47-es főút felől elérhető a község központja egy másik útvonalon, a 46 168-as számú bekötőúton is. Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el, melynek egy megállási pontja van itt. Murony vasútállomás a település délnyugati részén található, a vonal állomásai viszonylatában Mezőberény vasútállomás és Békéscsaba vasútállomás között; közúti elérését a 46 168-as útból kiágazó 46 356-os út teszi lehetővé. Korábban itt csatlakozott a 129-es számú Murony–Békés-vasútvonal a fentebb említett fővonalhoz, azonban ezen a vonalon 2007-ben megszűnt a forgalom. TörténeteNeve ószláv eredetű lehet, valószínűleg hangyabolyt jelent.[3] Eredetileg Monor és Muruly néven hívták, de később a végső »ly« → »ny«-re változott.[3] A 13. század első felében már falu volt.[4] Szent Miklós tiszteletére avatott templomát 1295-ben említik.[3] Ebben az évben Csák András eladta a területet Egyedfia Sándornak.[3] Ebben az időben északra Mező- és Kis-Kamut, délről Gerla és Megyer települések voltak határosak vele.[3] A 14-15. században több nemesi család osztozott meg a birtokán. 1383-ban az Ábránfyak tulajdonolták egy részét.[3] A török hódítás idején elpusztult. Rákóczi György már mint pusztát adományozta 1649-ben Baka Ferencz borosjenői alvárnagynak és Szél Pál ottani zsoldos lovaskatonának.[4] Még a 17. században is lakatlan hely volt.[3] A 19. században és a 20. század elején Murvahely néven is ismert volt.[5] Egy ideig Békésföldvár volt a neve.[6] Ma a település legjelentősebb gazdasági társasága az 1949-ben alapított Hidasháti Állami Gazdaság (ma Hidasháti Mezőgazdasági Rt.) [7] KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,2%, református 18,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 41,6% (28,6% nem nyilatkozott).[17] 2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, románnak és lengyelnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,3% volt református, 7,2% római katolikus, 1,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 41,3% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[18] Látnivalók
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
