|
Gerendás
Gerendás (szlovákul: Gerendáš) község Békés vármegye Békéscsabai járásában. FekvéseBékéscsaba és Orosháza között helyezkedik el, mindkét várostól közel azonos távolságra. Szomszédai: észak felől Csorvás, északkelet felől Telekgerendás, délkelet felől Csabaszabadi, dél felől Csanádapáca, délnyugat felől Pusztaföldvár, nyugat felől pedig Orosháza. MegközelítéseA település csak közúton érhető el, a 47-es főútról körülbelül 5,5 kilométeres letéréssel Csorvástól, vagy Gyula irányából Szabadkígyóson és Újkígyóson keresztül; mindkét irányból a 4431-es úton. Déli szomszédja, Csanádapáca felől a 4453-as úton közelíthető meg. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a körülbelül 4 kilométerre fekvő Csorvás vasútállomás, a Szeged–Békéscsaba-vasútvonalon. TörténeteOklevél először 1418-ban említette a települést, ami jelentős falu lehetett, hiszen gerendákkal készült temploma volt. A török időkben, 1596-ban elpusztult, és 1740-től Csaba közlegelője volt, ám 1862-től már ismét működött temploma és tornyos iskolája. A mai község mint Nagygerendás-puszta 1924-ig Békéscsabához tartozott, azután lett önálló település. Az ország első betonútja itt készült 1937 táján. KözéletePolgármesterei
NépességA népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 6%-a szlovák és 2%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szerbnek, 16,2% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,8%, református 3,6%, evangélikus 18,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,1% (15,6% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% szlováknak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, örménynek és szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,2% volt római katolikus, 13,1% evangélikus, 3,7% református, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 18,8% felekezeten kívüli (27,2% nem válaszolt).[13] Neves személyek
Nevezetességei
Jegyzetek
További információk |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
