A megye nyugati szélén, Orosházától északra fekvő település. Legközelebbi szomszédjai keletről a 6 kilométerre fekvő Nagyszénás, északnyugatról pedig a már Csongrád-Csanád megyeSzentesi járásához tartozó, légvonalban hasonló távolságra lévő, de közúton kicsit hosszabb útvonalon megközelíthető Eperjes. Közigazgatási területe emellett dél-délkelet felől határos Orosházával, délnyugatról pedig Árpádhalommal is.
Megközelítése
A község Orosháza környéke térképén
A településen kelet-nyugati irányból a Gyomaendrődöt (és 46-os főutat) Szentessel és a 45-ös főúttal összekötő 4642-es út halad végig, ezen érhető el az előbb említett városok és főutak felől. A megyeszékhely Békéscsaba irányából két, közel azonos hosszúságú útvonalon is elérhető, vagy Kondoros, vagy Csorvás érintésével, Budapest irányából pedig Szarvas érintésével, Nagyszénáson keresztül. Orosházával a 4407-es, Eperjessel a 4403-as út köti össze a községet; érinti még a területét a 4446-os út, illetve a határszélén indul a 4408-as út is.
Gádoros a mai település melletti két Árpád-kori falu egyikének a neve volt. Közülük a késő középkorban egyik sem települt újra, de az Árpád-kori név máig megőrződött.[3]
A tatárok 1241-ben felégették.
Egy 1436-ból származó királyi adománylevél már említi, mint Gadoros-pusztát, neve a település ősi templomának előcsarnokára, gádorára utal.
Az újratelepülés éve 1826. Báró dezsériRudnyánszky Sándor ekkor kötött szerződést a földek megművelésére az orosházi és szentesi lakosokkal. 1901-ig a Bánfalva nevet használták. A néphagyomány szerint az odatelepülők megbánták döntésüket, az elnevezés tehát a bánat szóból ered. Mások szerint azonban egyszerűen Rudnyánszky báró nevezte el így új birtokát.
Justh Zsigmond író (1863–1894) síremlékét 1963-ban helyezték Gádorosra a Justh-majorból. Az író birtokán parasztszínházat alapított. A klasszikus és népszínműveket a birtokán élő és dolgozó parasztok adták elő.
Érdekesség, hogy ebben a temetőben nyugszik Udvardi Kossuth Lászlóné, aki Petőfi első szerelmének unokája volt.
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,6%, református 3,4%, evangélikus 5,9%, felekezeten kívüli 39% (20,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,3% szerbnek, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt római katolikus, 5,2% evangélikus, 3,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 31,3% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[15]
A Deák utcában található a kis méretű zsidó temető, amelyet az 1800-as évek végétől az 1940-es évekig használt a helyi zsidó közösség. Az ezredfordulón a település és a békéscsabai zsidó hitközség összefogással felújíttatta, bekeríttette.
Itt született Dr. Bottka Erzsébet (1953) címzetes táblabíró, törvényszéki tanácselnök.
Itt élt egy híres család, nevezetesen a Békés család. Az idősebb Bekes Józsefnek vegyeskereskedése volt az öregfaluban. Ma emléktábla őrzi nevét az épület falán. Három gyermeke közül Békés József író, dramaturg, a TV főmunkatársa lett, ő találta ki a Ki mit tud? című műsort is. Vass Márta (Bekes Iluska) újságíró lett a békéscsabai újságnál, Varga Virág (Bekes Boce) festőművész.
Hidasi (Hulják) László (1893–1978) 42 évig volt Gádoros községi orvosa, „Gádoros történetének egyik legmegbecsültebb polgára”, akinek a tiszteletére 1993-ban, születésének száz éves évfordulójára mellszobrot avattak.[16]Hidasi Judit nyelvészprofesszor nagyapja.[17]
