Mozgólépcső

Mozgólépcsők egy koppenhágai metroállomáson (2007)

A mozgólépcső a hagyományos lépcsőnek olyan gépesített változata, ahol az embernek nem kell lépnie, mert a lépcsőfokokat motor mozgatja, így a szintkülönbség legyőzése egyszerűbb. Általában metróban és bevásárlóközpontokban (elvétve lakóházakban is) használják, az utazás, illetve a vásárlás megkönnyítése érdekében. Körülbelül 30 méter/perces sebességgel közlekedik, bár ez a különböző rendeltetésűeknél eltérhet.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Egyéb fajták

• Mozgójárda: Működési elve azonos a mozgólépcsővel. A szállítófelülete a lépcsőfokok helyett azonban sík elemekből áll. Előnye, hogy könnyebb rajta nagyobb csomagokat, eszközöket (például babakocsit vagy bevásárlókocsit) szállítani. Hátránya a korlátozott meredeksége, emiatt hosszabb helyet igényel a beépítése.
• Korlátlift: Mozgáskorlátozott emberek részére készül, például a budapesti Millenniumi Földalatti Vasút (MILFAV) megállóhelyein volt található ilyen eszköz 2012-ig. Lényege, hogy a szokványos lépcső mellett, annak szinte a korlátján helyezkedik el, és azok az utasok, akiknek ehhez van kulcsuk, tudják használni a körülbelül 1 m^2-es, négyzet alakú lapot, melyet motor működtet. A korlátlift lapja inaktív állapotban felhajtható, így kevesebb helyet foglal. A MILFAV korlátliftjeihez kulcsot elméleti és gyakorlati vizsga után lehetett kapni. A vizsgára a BKV Utazási feltételeiben leírt helyen kellett jelentkezni.
• Egy amerikai hipermarketben külön mozgólépcsőt építettek a bevásárlókocsik részére.[1]

Magyarországon

Előírások a BKV mozgólépcsőinek használatával kapcsolatban

A mozgólépcsőt többnyire csak saját felelősségre lehet használni. A metró állomásain lévőknél illik a lépcső jobb oldalára állni, hogy a bal oldalon a siető utasok el tudjanak haladni. A mozgólépcső mellett vészfékek vannak elhelyezve, ezeket indokolatlanul használni tilos. A kapaszkodás megkönnyítése érdekében a mozgólépcső mindkét oldalán vele együtt haladó gumikorlátok vannak; vigyázni kell, hogy az ember keze ne kerüljön a gumikorlát alá. A gumikorláton csomagot szállítani tilos.[2]

Különlegességek

• 1931-ben a budapesti Corvin Áruházban helyezték üzembe Magyarország első mozgólépcsőjét.[3]
• 1956–1973 között a Hűvösvölgyben a budapesti Gyermekvasút állomását az 56-os villamos végállomásával mozgólépcső kötötte össze. (Az első kültéri mozgólépcső volt Magyarországon.).[4] Ezt az éppen szolgálatban lévő úttörővasutasok üzemeltették. Később, az M2-es metró első szakaszának átadása (1970) után a mozgólépcső már nem volt különlegesség, a berendezést eltávolították.

Jegyzetek

1. Bevásárlókocsi mozgólépcső. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
2. BKV ZRt. Utazási Feltételei, 2.2-es pontban található a mozgólépcsőkről szóló rész. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
3. Balázs Barbara - Erre való a mozgólépcső keféje (Nők Lapja, 2023.09.29.)
4. A Gyermekvasút és mozgólépcsőjének története. [2009. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 31.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Mozgólépcső témájú médiaállományokat.

• A BKV ZRt. Utazási feltételeiben Archiválva 2010. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben a mozgólépcső használata a 2.2-es pontban van leírva
• Gyermekvasút volt mozgólépcsője
• Otis mozgólépcsőgyár weboldalán a mozgólépcső története
• Metrós mozgólépcsők

Kapcsolódó szócikk

• Mozgójárda