hu Marsalforn

	Marsalforn
	Marsalforn
	Mottó: Tranquillitatis planissimus
	Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Település
Helyi tanács	Żebbuġ (Gozo)
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 36° 04′ 19″, k. h. 14° 15′ 30″36.071944°N 14.258333°EKoordináták: é. sz. 36° 04′ 19″, k. h. 14° 15′ 30″36.071944°N 14.258333°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Marsalforn témájú médiaállományokat.

Marsalforn kis halászfalu Málta Għawdex (Gozo) szigetének északi partján a Marsalforn-öbölben. Közigazgatásilag Żebbuġ helyi tanácsához tartozik. Neve a marsa (kikötő) és forn (kemence) vagy lifurna (egy hajótípus) szavakból származik. Címere kék pajzs arany szegéllyel, rajta a Szent Pálra utaló kardra tekeredő kígyó. Az egykor a "dombok öble"-ként is emlegetett terület jellegét teljesen megváltoztatták a dombokat elborító szállodák.

Története

Az egyik hagyomány szerint Szent Pál innen indult tovább Rómába. Gozói legendák szerint a kalózok is használták kikötőhelyül. Az 1610-es években aztán Alof de Wignacourt nagymester őrtornyot építtetett az öböl fölött, ezzel biztonságossá tette a kikötőt. 1643-ban felmerült, hogy a Citadella helyett itt építsenek erődített várost Gozo számára, ám az építkezés költségeit nem sikerült összegyűjteni, így a tervből semmi nem lett.^[2] Az 1667-es összeírásban Marsailfurno néven szerepel, 11 háztartásban 55 lakosa volt.^[3] 1716-ban a Wignacourt-torony a tengerbe omlott, ezért Ramón de Perellos nagymester 1720-ban újat építtetett, a tengertől távolabb. Brichelot és Bremond térképe 1718-ban csak az öblöt tünteti fel Cala Mazaforna néven. A 17. századig Gozo legfőbb kikötője volt Szicília felé, ám Mġarr fejlesztésével lassan elvesztette a jelentőségét. Mára a halászok is kiszorultak Il-Menqa mesterséges kikötőjébe.

Az egykori halászfalu ma a sziget leghíresebb nyári üdülőhelye, Gozo egyik ismert merülőhelye, és kevés homokos tengerpartjának egyike. Nyáron tömegek jönnek ide pihenni, a helyiek ilyenkor kiszorulnak Qbajjar és Xwejni öbleibe, télen viszont szinte kihalt. Ennek ellenére évről évre újabb lakóépületek emelkednek, már a környező dombokon is. A turistákat bárok, éttermek és diszkó is várják.

Közigazgatás

2010. március 27-én a község saját öttagú mini-tanácsot választott, ami részleges önállóságot jelent.^[4]

Nevezetességei

Szent Pál-templom: eredetileg a 14. században épült, a mai épület alapkövet 1730-ban tették le
Tas-Salvatur (eredetileg Il-Merżuq) dombja a Megváltó Jézus szobrával: 1901-ben keresztet emeltek a dombon, majd három év múlva egy szobor került a helyére. Ezt 1965-ben kőből, majd egy nagy vihart követően 1973-ban betonból pótolták.
Szép útvonalak kötik össze Żebbuġ faluval, és Qbajjar és Xwejni öbleivel.
Sólepárlók (Salt pans): Xwejni és Qbajjar partjain különböző korokból származó sólepárló medencék láthatók, a Xwejniben lévőket ma is használják, így azokat tilos megközelíteni!
Qolla il-Bajda (Qbajjar Tower): valójában egy üteg, nem torony. 1715-16-ban építették a Qbajjar és Xwejni közti félszigeten.
Marsalfornhoz kötődik A zátonyra futott hajó és a Török rajtaütés legendája^[5]

Közlekedés

Autóval megközelíthető Rabat, Xagħra és Żebbuġ felől. Buszjáratai:

310 (Rabat-Marsalforn)
322 (Marsalforn-Mġarr)

Jegyzetek

↑ Jelentése: Nyugalommal körülvéve
↑ Blouet (1981), i. m. 101. o.
↑ Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)^{[halott link]}
↑ „PN wins majority of votes for 'mini councils' - PL lacks candidates to lead two localities”, Times of Malta, 2010. március 27.. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. április 13.) (angol nyelvű)
↑ Camilleri, Ġorġ. Két legenda Marsalfornból, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 77. o. (2003)

Források

Marsalforn (angol nyelven). Żebbuġ local council. [2010. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
Marsalforn (angol nyelven). Ministry for Gozo. [2010. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
Marsalforn (angol nyelven). HolidayMalta.com. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
Blouet, Brian. The story of Malta, 3. kiadás (angol nyelven), Malta: Progress Press Co. (1981)

[1] Jelentése: Nyugalommal körülvéve

[2] Blouet (1981), i. m. 101. o.

[3] Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)^{[halott link]}

[4] „PN wins majority of votes for 'mini councils' - PL lacks candidates to lead two localities”, Times of Malta, 2010. március 27.. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. április 13.) (angol nyelvű)

[5] Camilleri, Ġorġ. Két legenda Marsalfornból, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 77. o. (2003)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]