Fgura
Fgura Málta egyik helyi tanácsa a Három Város közelében. Lakossága 11 276 fő. Nevét a hagyomány szerint Szűz Mária szobra után kapta, amelyet a helyiek il-figura (alak) néven ismertek. A név egy másik lehetséges magyarázata, hogy első lakói a Gozo nyugati részén lévő Il-Fgura területről érkeztek. TörténeteBár külterületén 6 föníciai sír is található, amelyekben emberi és állati maradványokat, cseréptöredékeket és bronz eszközöket is feltártak, maga a falu későn jött létre. Első modern kori lakói Gozóról települtek ide. A helyi Klement Busuttil kérésére 1788 és 1790 között kápolna épült a mai falu helyén, erről, majd a helyén épült nagyobb épületről is a Busuttil család leszármazottai gondoskodtak. A második világháború előtt az akkor Cospicua és Ħal Tarxien külterületének számító településen legfeljebb 20 család élt. A háborúban a brit dokkok közelsége miatt súlyos károkat szenvedett. 1945-ben a püspök megbízta a karmelitákat a helyiek lelki vezetésével. Templomukat öt év múlva szentelték fel Enrico Mizzi miniszterelnök jelenlétében. A régi kápolnát 1955-ben bontották le. Fgura végül 1965. január 21-én lett önálló egyházközség. Második temploma 1976 és 1988 között épült fel Edward Micallef vezetésével. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa, ma a szigetek egyik legnagyobb népsűrűségű, és leggyorsabban fejlődő települése. ÖnkormányzataFgurát kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 7 munkáspárti és 2 nemzeti párti képviselőből áll.[2] Polgármesterei:
Nevezetességei
KultúraKulturális egyesülete az Għaqda Mużikali u Soċjali Madonna tal-Karmnu, ennek egyik része band clubja, a Banda Madonna tal-Karmnu Fgura[5] (1985) Egyházi szervezetek:
SportSportegyesületei:
KözlekedésAutóval gyorsan elérhető Valletta felől Marsán és Paolán keresztül. Buszjáratai (2011. július 3 után):[7]
Hivatkozások
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia