Magyarország távolsági autóbusz-közlekedéseMagyarország távolsági autóbusz közlekedésében számos hazai autóbusz-társaság vesz részt. Közülük a legnagyobb hálózattal a Volánbusz rendelkezik; csak Budapestről napi 500 járatot indít.[1] A vonalak nagy része Budapestről indul vagy oda érkezik. Járatok kategorizálása
Autóbusz-pályaudvarokBudapestA fővárosban 7 autóbusz-pályaudvar szolgálja ki az elővárosi, regionális és országos autóbuszokat: a Népliget, a Stadion, az Árpád híd, a (Régen: Széna tér) Széll Kálmán tér, az Újpest-Városkapu, a Kelenföld és a Csepel autóbusz-állomás. Ezek közül csak a Népliget, Újpest-Városkapu és a Stadion fogad/indít regionális és országos autóbuszokat, a többi csak elővárosiakat. Ez Budapest legnagyobb és egyben legforgalmasabb autóbusz-pályaudvara. Ez az állomás látja el a Dél- és Nyugat-magyarországi régiókat, valamint a nemzetközi autóbuszok is innen indulnak illetve ide érkeznek. Az állomás két szintes:
28 kocsiállással rendelkezik. A jellegzetes, toronyházhoz hasonló kinézetű épületről könnyen fel lehet ismerni. Az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésénél található, a Népliget és a Fradi stadionja mellett. Az épület tetején található 2 darab óriás méretű digitális óra. Megközelíthető:
A Stadion állomás látja el a Kelet-magyarországi régiót. A létesítmény az utcaszinthez képest egy kicsivel alacsonyabban fekszik. Található itt többek között posta, büfék, újságos standok valamint étel-, ital- és ATM automaták. Az épület két részre van osztva: az induló járatok az épület fedett, míg az érkezőek az épület fedetlen részét használják. A Papp László Budapest Sportaréna és a Körcsarnok mellett, a Hungária körút - Kerepesi út találkozásánál található. Megközelíthető:
Megközelíthető:
Megközelíthető:
Megközelíthető:
Megközelíthető:
Megközelíthető:
VármegyeszékhelyekAz ország összes vármegyeszékhelyén található egy- vagy több olyan autóbusz-állomás, amely fogad/indít távolsági járatokat. Ezek az állomások általában a helyi- és helyközi autóbuszok végállomása is egyben. DíjszabásEgy korábbi GKM (Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium) határozat értelmében a vasúti- és a közúti személyszállítási díjaknak összhangban kell lenniük, éppen ezért a díjszabás megegyező. Úgynevezett elővételi automaták is találhatóak a nagyobb, főleg a budapesti pályaudvarokon. Ezekkel elkerülhető a pénztáraknál tapasztalható hosszas sorban állás. Leginkább a Budapestre/-ről közlekedő autóbuszokra jellemző a vasútnál előszeretettel használt ülőhely foglalási rendszer. Ennek lényege, hogyha az utas elővételben váltotta meg a menetjegyét, akkor a felszállásnál elsőbbsége van, így biztosítandó számára az ülőhely foglaltság. A forgalmasabb útvonalakon azonban még így is előfordul néha, hogy nem marad ülőhely. Egy, a 2009-es év elején bevezetett új rendszer értelmében a Volánbusz által üzemeltettet vonalakon az utasok a járművezetőnél is megválthatják bérletjegyeiket, ha erre a környező a településeken nincsen mód. Egyes nagyobb autóbusz-állomásokon kötelező elővételben megvenni a jegyet, a járművezető az autóbusz-állomáson nem értékesít. A távolsági autóbuszokon (a csomagtérben elhelyezett) az úti- és (az utastérben elhelyezett, legfeljebb 2 db, az utasok szabad közlekedését és kényelmét nem zavaró) a kézipoggyász(ok) szállítása díjtalan. Ha az útipoggyász az utazás során kárt szenved, úgy legfeljebb 50 000 Ft kártérítés igényelhető.[2] Kritikák
Jegyzetek
Külső hivatkozások |
Portal di Ensiklopedia Dunia