Maggie SmithDame Margaret Natalie Smith, művésznevén Maggie Smith (Ilford, Essex, 1934. december 28. – London, 2024. szeptember 27.) kétszeres Oscar-díjas, négyszeres Primetime Emmy-díjas, háromszoros Golden Globe-díjas, valamint ötszörös BAFTA-díjas angol színésznő. Az 1950-es évektől kezdve mind színpadon, mind filmvásznon szép karriert futott be, több mint 60 filmben és 70 színdarabban szerepelt. Nagy-Britannia egyik legismertebb színésznője, II. Erzsébet királynő 1990-ben "dáma" (dame) címet adományozott neki a művészethez való hozzájárulásáért, 2014-ben pedig Companion of Honor kitüntetést a drámai alkotásokért. ÉletpályájaMaggie Smith 1934. december 28-án született Angliában Nathaniel Smith és Margaret Little gyermekeként. Tanulmányait az Oxford Playhouse Schoolban végezte. 1952-ben debütált Oxfordban, majd egy londoni revüben dolgozott. Több londoni színházban és a Broadway-n is játszott. 1958 óta szerepel filmekben. Smith diákként kezdte pályafutását a színpadon, 1952-ben az Oxford Playhouse-ban lépett fel, és profiként debütált a Broadway-n az 56-os Új arcok című filmben. A londoni színpadon végzett munkájáért a legjobb színésznőnek járó Evening Standard díjat a The Private Ear (1962), a The Public Eye (1962), a Hedda Gabler (1970), a Virginia (1981), és a The Way of the World (1984), a Három magas nő (1994) és Egy német élet (2019) darabokban nyújtott alakításáért is elnyerte. Tony-díjra jelölték a Magánéletek (1975) és az Éjjel és nappal (1979) című darabok után, majd 1990-ben megnyerte a legjobb színésznőnek járó Tony-díjat a Lettice és Lovage című darabban. Szerepelt a Stratford Shakespeare Fesztivál Antonius és Kleopátra (1976) és Macbeth (1978), valamint A Delicate Balance (1997) és The Breath of Life (2002) West End produkcióiban. 2010-ben megkapta a Society of London Theatre különdíját. A képernyőn nyújtott alakításai közül először a Nowhere to Go (1958) című krimiért kapott elismerést, amiért megkapta első jelölését a Brit Film- és Televízióművészeti Akadémia (BAFTA) díjára. Két Oscar-díjat nyert, a legjobb színésznő díjat a Jean Brodie kisasszony című filmben játszott főszerepért (1969) és a legjobb női mellékszereplő díjat a Kaliforniai lakosztályért (1978). Egyike annak a hét színésznőnek, aki mindkét kategóriában nyert. Rekordszámú, négy BAFTA-díjat nyert a legjobb női főszereplő kategóriában, köztük az Egy magánélet (1984) és a The Lonely Passion of Judith Hearne (1988) című filmben nyújtott alakításáért, a BAFTA legjobb női mellékszereplőjének járó díjat Tea Mussolinivel (1999), valamint három Golden Globe-díjat. További négy Oscar-jelölést kapott: az Othello (1965), az Utazások a nagynénémmel (1972), az Egy szoba kilátással (1985) és a Gosford Park (2001) című filmekért. Világszerte legismertebb szerepe Minerva McGalagony professzor, akit a Harry Potter-filmsorozatban 2001 és 2011 között keltett életre. További filmjei közé tartozik a Szerelem és fájdalom és az Egész átkozott dolog (1973), Gyilkosság halállal (1976), Halál a Níluson (1978), Titánok harca (1981), Gonosz a nap alatt (1982), Horog (1991), Apáca Show (1992), Apáca Show 2: Újra virul a fityula (1993), The Secret Garden (1993), The Best Exotic Marigold Hotel (2012) és The Lady in the Van (2015). 2003-ban Emmy-díjat nyert a Házam Umbriában című filmért, hogy egyike legyen azon kevés színésznőknek, akik elnyerték a színészet "hármas koronáját". Violet Crawley-t, Grantham grófnőjét alakította a Downton Abbey-ben (2010−2015), amelyért három Emmy-díjat nyert, első, nem együttes Screen Actors Guild-díját és harmadik Golden Globe-díját. Megtisztelő filmes díjai közé tartozik a BAFTA Különdíj 1993-ban és a BAFTA Fellowship 1996-ban. 2012-ben megkapta a Stratford Shakespeare Fesztivál Legacy Award díját, 2016-ban pedig az Oxfordi Egyetem Bodleian Libraries Bodley-érmét. 2024. szeptember 27-én, három hónappal a 90. születésnapja előtt hunyt el Londonban.[14] Idős korában több betegségtől, így például glaukómától, Graves-kórtól és mellráktól is szenvedett.[15] Színházi szerepei(Zárójelben a szerző)[16]
FilmográfiaFilm
Televízió
Díjak és jelölések
Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia