Léon Delacroix

Léon Delacroix
Belgium 23. miniszterelnöke
Hivatali idő 1918. november 21. – 1920. november 20.
Uralkodó	I. Albert
Előd	Gérard Cooreman
Utód	Henry Carton de Wiart
Született	1867. december 27.[1][2][3] Saint-Josse-ten-Noode
Elhunyt	1929. október 15. (61 évesen)[1][2][3] Baden-Baden
Párt	Belga Katolikus Párt
Választókerület	Namur
Foglalkozás	Ügyvéd
Iskolái	université libre de Bruxelles Szabad Brüsszeli Egyetem
Vallás	római katolikus egyház
Díjak	a francia Becsületrend nagykeresztje Grand Cross of the Order of the Oak Crown Grand Officer of the Order of Leopold Bath-rend lovagja nagykereszttel Order of the Rising Sun, 1st class Knight Grand Cross of the Order of Saints Maurice and Lazarus Porosz Koronarend III. Károly rend nagykeresztje Minister of State (1920. november 20.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Léon Delacroix témájú médiaállományokat.

Léon Frédéric Gustave Delacroix (Saint-Josse-ten-Noode, 1867. december 27. – Baden-Baden, 1929. október 15.) belga politikus és államférfi volt, Belgium miniszterelnöke 1918–1920 között.

Élete

A Brüsszeli Szabadegyetemen (Université Libre de Bruxelles) tanult jogot és 1889-ben Brüsszelben kezdte meg ügyvédi pályafutását. 1909-ben a belga feljebbviteli bíróságon (Cour de Cassation) volt ügyvéd, majd 1917-ben az itt dolgozó ügyvédek testületének elnöke lett.

Politikai pályafutásának elején 1908 és 1911 között Ixelles helyi önkormányzati képviselője volt, majd 1919 és 1921 között a katolikus párt képviseletében megválasztották Namur kerület (arrondissement) képviselőjének a belga képviselőházba.

Az első világháború befejezése után I. Albert belga király felkérte egy katolikus, liberális és szocialista politikusokból álló nemzeti egységkormány megalakítására. A kormány 1918. november 21-én lépett hivatalba. Delacroix volt az első belga kormányfő, aki hivatalosan a miniszterelnök megnevezést kapta, korábban ezt a tisztséget a kabinet vezetőjének (Chef de Cabinet) nevezték. A miniszterelnöki poszt mellett 1918 és 1920 között pénzügyminiszter, illetve 1920-ban rövid időre külügyminiszter.

Kormányzása alatt vezették be az általános választójogot a nagykorú férfiak részére (korábban vagyoni és jövedelmi feltételekhez kötötték a választásokon való részvételt). További törvényeket hoztak még a jövedelemadó bevezetéséről, az alkoholárusítás szabályozásáról, illetve a 8 órás munkanap kötelezővé tételéről.

1920. november 3-án kormánya lemondott, ekkor Delacroix-t államminiszterré nevezték ki. 1920 és 1929 között Párizsban képviselte Belgium érdekeit a háborús jóvátételi fizetségeket felügyelő bizottságban. 1929-ben a németországi Baden-Baden-ben halt meg.

Az első Delacroix-kormány tagjai

Miniszteri tiszt	Név	Párt
Miniszterelnök és pénzügyminiszter	Léon Delacroix	Katolikus
Külügyminiszter	Paul Hymans	Liberális
Belügyminiszter	Charles de Broqueville	Katolikus
Művészeti és tudományos miniszter	Alphonse Harmignie	Katolikus
Igazságügyminiszter	Emile Vandervelde	Szocialista
Mezőgazdasági miniszter	Albéric Ruzette	Katolikus
Ipari, munkaügyi és újjáépítési miniszter	Joseph Wauters	Szocialista
Közmunkaügyi miniszter	Edward Anseele	Szocialista
Vasút, posta és távközlési miniszter	Jules Renkin	Katolikus
Hadügyminiszter	Fulgence Masson	Liberális
Gyarmatügyi miniszter	Louis Franck	Liberális
Gazdasági miniszter	Henri Jaspar	Katolikus

A második Delacroix-kormány tagjai

A második kormány 1919. december 2-án, a választások után alakult meg, 5 katolikus, 4 szocialista és 3 liberális politikus részvételével.

Miniszteri tiszt	Név	Párt
Miniszterelnök és pénzügyminiszter	Léon Delacroix	Katolikus
Külügyminiszter	Paul Hymans	Liberális
Belügyminiszter	Jules Renkin	Katolikus
Művészeti és tudományos miniszter	Jules Destrée	Szocialista
Igazságügyminiszter	Emile Vandervelde	Szocialista
Mezőgazdasági miniszter	Albéric Ruzette	Katolikus
Ipari, munkaügyi és újjáépítési miniszter	Joseph Wauters	Szocialista
Közmunkaügyi miniszter	Edward Anseele	Szocialista
Vasút, posta és távközlési miniszter	Prosper Poullet	Katolikus
Honvédelmi miniszter	Fulgence Masson	Liberális
Gyarmatügyi miniszter	Louis Franck	Liberális
Gazdasági miniszter	Henri Jaspar	Katolikus

Változások

• 1920. február 4.
  • Fulgence Masson (liberális) lemondott a honvédelmi miniszteri posztról, helyét Paul-Émile Janson vette át.
• 1920. június 2.
  • Jules Renkin (katolikus) lemondott a belügyminiszteri posztról, helyét Henri Jaspar vette át.
  • Henri Jaspar (katolikus) lemondott a gazdasági miniszteri posztról, helyét Fernand de Wouters d'Oplinter vette át.
• 1920. augusztus 28.
  • Paul Hymans (liberális) lemondott a külügyminiszteri posztról, helyét ideiglenesen Léon Delacroix miniszterelnök és pénzügyminiszter vette át.

Érdekesség

2006. szeptembertől Delacroix nevét viseli az egyik brüsszeli metrómegálló, amely Anderlecht kerületben, az 1929 óta a nevét viselő utca közelében található.

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Léon Delacroix című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Thierry Goorden, Catherine Delacroix-Petit, Fabienne Bodart-Delacroix, Benoît Demars. Léon Delacroix, Un grand serviteur du pays (2006)