Henri Carton de Wiart
Henri (vagy Henry) Victor Marie Ghislain Carton de Wiart gróf (1869. január 31. – 1951. május 6.) belga politikus és államférfi, Belgium miniszterelnöke 1920–1921 között. Élete1869-ben Brüsszelben született és jogot tanult, szülővárosában kezdett ügyvédi pályát. 1896-ban választották meg Brüsszel képviseletében, a Belga Katolikus Párt tagjaként a belga képviselőházba. Képviselői helyét egészen haláláig, 1951-ig megőrizte. Első miniszteri tisztségét 1911-ben kapta, Charles de Broqueville katolikus kormányában volt igazságügyminiszter, egészen 1918-ig. 1928 és 1935 között Belgium nagykövete a Népszövetségben. 1932 és 1934 között munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszter volt Charles de Broqueville második kormányában. A második világháború alatt a német támadás elől menekülve Carton de Wiart a belga kormánnyal együtt Londonba emigrált. 1950-ben rövid időre ismét igazságügyminiszter volt. 1920-ban az első világháborús újjáépítés periódusában kapott megbízást, hogy nemzeti egységkormányt alakítson katolikus, liberális és szocialista politikusok részvételével. Miniszterelnöksége alatt fogadták el Belgium második alkotmányát, amely kétnyelvűvé tette az országot, a francia mellett elfogadta a flamandot is, mint az ország hivatalos nyelvét. Politikai tevékenysége mellett folytatta ügyvédi pályáját is és számos romantikus regényt, illetve útikönyvet írt. A híres brit tábornok, Sir Adrian Carton de Wiart unokatestvére volt. A Carton de Wiart-kormány tagjai
Változások
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia