hu L%C3%A1dbeseny%C5%91

	Ládbesenyő
; Ládbesenyő címere	; Ládbesenyő zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Győrfi Gábor (független)
Irányítószám	3780
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	270 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	27,4 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 20′ 34″, k. h. 20° 47′ 11″48.342800°N 20.786361°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 34″, k. h. 20° 47′ 11″48.342800°N 20.786361°E
	Ládbesenyő Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Ládbesenyő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ládbesenyő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ládbesenyő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

Edelénytől 5 kilométerre, a megyeszékhely Miskolctól közúton 26 kilométerre északra helyezkedik el. Különálló településrésze Andrástanya, mely az északi határszéle közelében található.

A közvetlenül határos települések: észak felől Abod (8 km), kelet felől Lak, dél felől Balajt (kb. 8 km), nyugat felől pedig Szendrőlád (kb. 3 km); a legközelebbi város Edelény.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Edelény vagy Abod érintésével, a 2615-ös úton, ugyanezen érhető el Andrástanya is. Szendrőláddal földutak kapcsolják össze.

Története

Ládbesenyő nevét 1291-ben említette először oklevél Besenew, 1332-ben Bessemi, Beschenev néven, mikor Besenyei Sándor fiait mint a Miskolc nemzetség tagjait sorolták fel.

1293-ban Besenyei Dénes fiait említette egy oklevél, akik elfoglalták Császtát.

1332-ben Mindenszentekről elnevezett egyházát is említették. A pápai tizedjegyzék szerint papja ekkor 6 garas pápai tizedet fizetett.

1910-ben 463 magyar lakosa volt. Ebből 173 római katolikus, 97 görögkatolikus, 178 református volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Edelényi járásához tartozott.

1969 és 1983 között Edelény társközsége volt, majd a következő tíz évben a városhoz volt csatolva, csak 1993 óta önálló ismét.

Közélete

Polgármesterei

1993–1994: …
1994–1998: Horváth Gyula (független)^[3]
1998–2002: Tóth Gellért (független)^[4]
2002–2006: Tóth Gellért (független)^[5]
2006–2010: Horváth Róbert (független)^[6]
2010–2012: Horváth Róbert (független)^[7]
2012–2014: Fedor Attila (független)^[8]
2014–2019: Győrfi Gábor (független)^[9]
2019–2024: Győrfi Gábor (független)^[10]
2024– : Győrfi Gábor (független)^[1]

A településen 2012. május 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.^[8]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	291	292	285	285	275	265	270
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 12%-a lengyel, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,1%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 17,1% lengyelnek mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 33,6%, görögkatolikus 7,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,5% (11,1% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,1% cigánynak, 5,1% lengyelnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,6% volt római katolikus, 30,2% református, 9,5% görög katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).^[14]

Látnivalók

Ládbesenyő-Andrástanyán található a Derenk Emlékház, a magyarországi lengyelség fontos emlékhelye, amelyet a Lengyel Múzeum 2003. október 12-én nyitott meg.^[15]