|
Mád
Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban. FekvéseA Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Erdőbénye, északkelet felől Bodrogkisfalud, kelet felől Bodrogkeresztúr, dél felől Mezőzombor, délnyugat felől Szerencs, északnyugat felől pedig Rátka és Tállya. A térség fontosabb települései közül Mezőzombor és Rátka 5-5, Tállya 7 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 10 kilométerre lévő Szerencs. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 39-es főút, ezen érhető el Tokaj térsége és Encs felől is. A hazai vasútvonalak közül a települést a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Mád vasútállomás a belterület délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 39-es főútból kiágazó 37 308-as számú mellékút biztosítja. TörténeteA terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek. A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik. 1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot. 1645-ben pestisjárvány pusztított a faluban, 1694-ben pedig sáskajárás sújtotta a mádiakat. Ezt 1695-ben egy jégeső követte. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére, Rákóczi Julianna 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre. 1739-ben újabb pestisjárvány sújtotta a falut. A Napóleon elleni háborúk idején a tokaj-hegyaljai hadak Mádnál gyülekeztek. A század végére a település elszegényedett, főként az adók és a rossz időjárás miatt. 1795-ben építették a barokk stílusú mádi zsinagógát. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el. 19. század első felében ismét járványok pusztítottak. Az 1848-49-es szabadságharc során sok mádi vesztette életét, köztük a tizenöt éves Koroknay Dániel, a szabadságharc gyermek-hőse. Nevét ma a mádi általános iskola viseli.
KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 18,4%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 1,6% (16% nem válaszolt).[13] 2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek, szerbnek és horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt római katolikus, 19% református, 2,7% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 3,5% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).[14] LátnivalókA tokaji borvidék részeként világörökségi helyszín.
Képgaléria
Híres mádiak
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
