hu Lengyel M%C3%BAzeum

	Lengyel Múzeum
	Korábbi nevek: Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára
	A múzeum adatai
Teljes neve	Lengyel Kutatóintézet és Múzeum
Elhelyezkedés	Budapest; Magyarország
Cím	1102 Budapest, Állomás utca 10.
Alapítva	1998
Tömegközlekedés	3, 28, 62, 62A 9, 95, 117, 151, 162, 162A, 185, 195, 217, 217E, 262 909
Fenntartó	Országos Lengyel Önkormányzat
	Elhelyezkedése
	Lengyel Múzeum Pozíció Budapest X. kerülete térképén
	é. sz. 47° 29′ 07″, k. h. 19° 07′ 43″47.485250°N 19.128583°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 07″, k. h. 19° 07′ 43″47.485250°N 19.128583°E
	A Lengyel Múzeum weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel Múzeum témájú médiaállományokat.

A Lengyel Múzeum (2016-tól a teljes neve: Lengyel Kutatóintézet és Múzeum, lengyelül: Polski Instytut Badawczy i Muzeum, korábban: Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára) az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által 1998-ban Budapesten, Kőbányán létrehozott kisebbségi intézmény. A világon egyedüliként fő kutatási területe az ezeréves magyar–lengyel történelmi kapcsolatok és a magyarországi lengyelek története. Gyűjteménye folyamatosan bővül, amihez a legnagyobb támogatást a magyar és a lengyel állam nyújtja. A két nép különleges, sehol máshol nem tapasztalható kölcsönös szimpátiáját történelmi tényekkel alátámasztva modern vizuális eszközökkel és hagyományos módon mutatja be. Két filiáléja van Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében: Ládbesenyő-Andrástanyán (Dolna Drenka) és Derenk romfaluban.

Magyar és lengyel állami támogatással 2005/2006-ban a múzeumi épület emeletráépítéssel bővült, ekkor a gyűjtemény is jelentősen gyarapodott. 2011-ben az állandó kiállítás ismét gazdagodott és modern vizuális eszközökkel egészült ki.

A múzeum 2006 óta jelentet meg időszaki kiállításaihoz kapcsolódóan színes, háromnyelvű katalógusokat. Ezek mellett több kiadvány létrehozásában működött közre. 2003-ban tagja lett a hasonló lengyel intézményeket tömörítő „Külhoni Lengyel Múzeumok, Levéltárak és Könyvtárak Állandó Konferenciája” nevű nemzetközi szervezetnek. Az alapfeladatok mellett tudományos kutató tevékenységet is folytat.

Állandó kiállítás: „A magyar-lengyel kapcsolatok ezer éve”

Az állandó kiállítás a gazdag közös történelmet mutatja be szimbolikusan, öt fejezetre osztva:

Királyi és állami kapcsolatok

Magyarország és Lengyelország királyi házainak kapcsolata a 10. században kezdődött. Kiemelt helyet kapott itt Szent László király, aki Lengyelországban, lengyel anyától született, és a magyarországi lengyeleknek is védőszentjük. A kiállítás fontos darabja az ő koronázási palástjának a másolata, amelynek eredetijét Zágrábban őrzik. A fejezetben három térkép mutatja be Magyarországot és Lengyelországot azokból a korokból, amikor a két állam perszonálunió formájában közös korona alá tartozott: Nagy Lajos (1370–1382), I. Ulászló (1440–1444) és Báthory István (1568–1578) idejét. A falakat ismert lengyel festőművészek – Jan Matejko, Juliusz Kossak – metszetei és festményei díszítik, köztük Matejko egyik legismertebb művének, a „Báthory István a pszkovi csata után” című képének másolata, mely az orosz bojárok behódolását ábrázolja. A vitrinekben látható többek közt a budai vár falán fennmaradt Jagelló-sas másolata (15–16. század), valamint a krakkói királyi várban, a Wawelben nyugvó Báthory István szarkofágjának miniatűrje.

Barátok a bajban

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban részt vevő lengyelek emléke ma is élénken él a történelmi tudatban, amit számos utcanév, köztéri szobor és társadalmi szervezet neve mutat (pl. Lengyel légió, Bem, Dembiński, Wysocki). A kiállításon fegyverek, légiós egyenruha és a nagyszebeni csatajelenetet bemutató festmény (Jan Styka „Erdélyi körképének” részlete) hangsúlyozzák ennek jelentőségét. A fejezetben ezen kívül utalás van a Rákóczi-szabadságharcban nyújtott lengyel támogatásra, továbbá a 19. századi bukott lengyel felkelések utáni magyar segítségnyújtásokra is (Artúr Grottger „Gyász” című alkotása). Teret kapott még a második világháború és a magyarországi lengyel menekültek témaköre is (Henryk Sławik, a lengyel Wallenberg). Térképek mutatják be a lengyel katonai és polgári táborok helyét, s Teleki Pál miniszterelnök portréja is látható, aki tevőlegesen is részt vett a korabeli lengyelbarát politika formálásában. A vitrinbe a korabeli katonai felszerelés elemei kerültek, s itt kaptak helyet a 2014-ben elhunyt Nizalowski Ernő hadi pilóta személyes tárgyai is. A fejezet utolsó része az 1956-os poznańi és budapesti felkeléseknek állít emléket. Itt látható a „Szolidaritás 1980” című faszobor is – a Solidarność-mozgalom nagy hatással volt a magyar kommunizmusellenes ellenzékre.

Gazdasági kapcsolatok

A 18. századi állapotot rögzíti a fontos kereskedelmi utakat bemutató térkép, bár a kapcsolat már a középkorban is élénk volt. A kiállított tárgyak utalnak a jelentősebb árukra, a sóra (Wieliczka bányájából), a posztóra és a szőttesekre. A legnagyobb teret a borkereskedelem kapta: borszállító szekér Tokaj-hegyaljáról, hordók, kádak és borászati eszközök szerepelnek a gyűjteményben. A falakon érdekességként a kereskedelemre vonatkozó középkori oklevelek, kiváltságos levelek láthatóak.

Kulturális és egyházi kapcsolatok

A kulturális kapcsolatok a középkorban, Nagy Kázmér és Nagy Lajos királyok korában kezdődtek. Krakkóban a Jagelló Egyetemen – főként a 15. és 16. században – magyar diákok egész sora tanult. Lengyelországban nyomtatták az első magyar nyelvű könyveket. A reneszánsz korban lengyel tudósok jártak Magyarországon (Sanoki Gergely), magyar költők (Balassi Bálint), zenészek (Bakfark Bálint) pedig Lengyelországban. A II. világháború idején a lengyel kultúra ápolásának különösen fontos helyszíne volt Magyarország. A kulturális kapcsolatokra szimbolikus tárgyak utalnak: a Flórian Zsoltároskönyv másolata, amely Hedvig lengyel királynő számára készült (a nyitott kódexben az Anjou címer látható); reneszánsz stílusú, Krakkó főterét ábrázoló festmény, valamint a II. világháború idején Magyarországon megjelentetett lengyel nyelvű kiadványok.

Az egyházi kapcsolatokra Szent Kinga sóból faragott szobra utal. A częstochowai kolostort mutatják be Jan Gumowski 1927–29 között készült litográfiái, a lengyel történelem és hitélet e meghatározó kegyhelyét a magyar alapítású pálos szerzetesrend gondozza. A fejezetben helyet kapott a budapesti lengyel templom is.

A magyarországi lengyelség

Ebben a fejezetben egy paraszti tisztaszoba berendezése látható, mely az 1717–1943 között létezett magyarországi lengyel falu, Derenk lakóinak életét hozza közelebb a látogatóhoz. A fejezet utal arra is, hogy a 19–20. század fordulóján az Osztrák–Magyar Monarchia gazdasági fejlődése következtében jelentős lengyel lakosság jelent meg a magyar városokban. A vitrinben magyarországi lengyelek által adományozott tárgyak találhatók.

Vidéki filiálék

Derenki emlékház – az andrástanyai gyűjtemény

Derenki leszármazottak falusi parasztháza ad helyet a gyűjteménynek. 2003-ban az épület egyik gazdasági helységében nyílt meg a kiállítás, majd 2006-ban két lakószoba is berendezésre került. A tárlat látogatói Derenk lakóinak életével ismerkedhetnek meg.

Derenk

Az Aggteleki Nemzeti Park keleti csücskében, erdővel borított dombos vidéken, a szlovák határ mellett fekvő Derenken áll az egykori község 2008-ban felújított iskolája. Ebben az ajtók nélküli, teljesen nyitott épületben állandó fotókiállítás mutatja be a lengyelek által lakott falu történetét, lakóinak sorsát az 1943-ban befejeződött kilakoltatás után. A múzeuma filiáléjának helyet adó iskolán kívül más látnivaló is várja a látogatókat: kápolna és kereszt, a régi temető, a főutca az egykori lakóházak megjelölt helyeivel. Ezeket az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat másik intézménye, a Lengyel Kulturális Központ gyakorolja.

Fontosabb időszaki kiállítások

1999. VI. 26. „I. Szent László király” – fotó- és dokumentum-kiállítás
2002. VI. 12. „Mily távol, mily közel” – a Magyarországi Lengyel Alkotói Fórum tagjainak kiállítása (Pataky Művelődési Ház, a Múzeum társrendező)
2002. XI. 23. „Csorba Tibor, 1906–85” – képzőművészeti és irodalmi kiállítás
2003. VI. 20. „Repülés léghajón” – Robert Świerkiewicz kiállítása
2004. VI. 11. „Négy égbolt” – a visegrádi országok lengyel művészeinek képzőművészeti kiállítása (Pataky Művelődési Ház, a Múzeum a rendező). A kiállítást bemutatták minden visegrádi országban, többek közt Budapesten, Kassán, Ostrawában, Varsóban.
2006. VI. 24. „Poznań–Budapest 56” – fotó- és dokumentum-kiállítás
2006. IX. 14. „Lengyel honból” – a Magyarországi Lengyel Alkotói Fórum tagjainak közös kiállítása. A tárlatot Lengyelországban is bemutatták (Varsó, Krakkó).
2007. II. 9. „Wieloch-Varga Krystyna” – festmény- és gobelinkiállítás
2007. IV. 20. „Visszatérés a soha nem látott hazába” – Gabriel Morvay (1934–1988) festményei
2007. IX. 7. „Kapcsolat és fény” – K. Krawczun Halina festményei és kerámiái kiállítás
2008. III. 14. „Hűen Lengyelországhoz és Magyarországhoz – a Bem József Magyarországi Lengyel Kulturális Egyesület 50 éves tevékenysége” – fotó- és dokumentumkiállítás
2008. IX. 21. „Katyń és Auschwitz” – fotó- és dokumentumkiállítás
2009. I. 30. „Töredékesen is egész” – Dávid Attila (1967−2002) festményei és díszlettervei
2009. IV. 24. „Lengyel Népköztársaság – oly távol, oly közel” – fotó- és dokumentumkiállítás
2009. IX. 5. „Az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola 5 éve” – fotó- és dokumentum-kiállítás
2009. XI. 20. „Szikrázzon a csizmám sarka” – a magyarországi lengyel néptánc története, fotó- és dokumentumkiállítás
2010. II. 16. „Etika és expresszió” – Serediuk Péter festményei és grafikái
2010. VI. 10. „Kerámia párbeszéd” – a zalaegerszegi GébArt Nemzetközi Művésztelep munkáiból
2010. XI. 6. „15 év folyamatosan teljesülő álmaink” – az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 15 éves fennállására fotó- és dokumentumkiállítás
2011. II. 9. „Emergencia” – Szyksznian Wanda és Włodzimierz Pastuszak képzőművészeti kiállítása
2011. V. 12. „Lengyelország szubjektíven” – Buskó András lengyelországi utazásai, fotókiállítás
2011. X. 7. „3D” – Ducki Krzysztof, Tomek és Witek fotói, grafikái, kisfilmjei
2011. XII. 16. „80 év a művészet szolgálatában” – Trojan Marian Józef képzőművészeti kiállítása
2012. IV. 23. „Új visszatérés a soha nem látott hazába” – Gabriel Morvay (1934–1988) festményei

Fontos események

1998. IX. 15. Megnyílik a Múzeum és a „Lengyel telepesek Magyarországon” című első kiállítás
2002. XI. 23. „Lengyelek magyar földön”, I. tudományos konferencia
2003. X. 12. Derenki emlékház megnyitása Andrástanyán, a lengyel faluban (a Derenkről származó Safarcsik házaspár tulajdonában álló, erre a célra felajánlott parasztházban)
2004. XI. 20. „Lengyelek magyar földön”, II. tudományos konferencia
2006. V. 6. A kibővített kiállítás felszentelése Andrástanyán
2006. IX. 14. Átadásra kerül a múzeum kibővített épülete, és „A lengyel–magyar kapcsolatok ezer éve” címen megnyílik az átépített állandó kiállítás. A múzeuma házigazdája a „Külhoni Lengyel Múzeumok, Levéltárak és Könyvtárak Állandó Konferenciája” XXVIII. ülésszakának. (IX. 14–17.)
2008. VI. 27. Derenken az új állandó kiállítás átadásával nyílik meg a filiálé.
2008. XI. 21. „Lengyelek magyar földön”, III. tudományos konferencia (II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának lengyel vonatkozásai)
2011. V. 25. A budapesti épületben megnyílik az átépített és megújult állandó kiállítás.

Források

Balázs István (2022-)
Piotr Piętka (2014-2022)
Konrad Sutarski (1998-2014)
Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára. Kiállítási katalógus. (Főszerk.: Konrad Sutarski, szerk.: Virágh József, munkatársak: Sebestyénné Murasiewicz Maria és Vajda Tünde) Budapest, 2011, 28 o.

Kapcsolódó szócikkek

Külső kapcsolatok

a Múzeum weblapja lengyelmuzeum.hu

Lengyel Múzeum