Kovačevac (Rojcsa)

Ez a szócikk a Rojcsa községben fekvő Kovačevac településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovačevac (egyértelműsítő lap).

Kovačevac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Rojcsa
Jogállás	falu
Irányítószám	43212
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	125 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	150 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 60″, k. h. 16° 43′ 02″45.9832, 16.7173Koordináták: é. sz. 45° 58′ 60″, k. h. 16° 43′ 02″45.9832, 16.7173
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovačevac (1910 és 1981 között Kovačevac Križevački) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Rojcsához tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 14, közúton 16 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, Tapalóc és Rojcsa között, a Bilo-hegység lejtőin, a Velika-patak bal partján emelkedő magaslaton fekszik.

Története

A több évtizedes török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Kovachevecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott.

A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kovachevecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kovachevecz” néven 28 házzal, 160 katolikus és 94 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 267, 1910-ben 405 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 58%-a horvát, 38%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 17%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 176 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
267	282	306	323	373	405	371	399	358	379	387	322	256	213	218	176

Nevezetességei

Egyetlen szakrális épülete a falu központjában az útkereszteződésben álló kis kápolna.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 341. o.
3. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 149 o. Buda, 1829.
4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)