Gornji Daruvar

Gornji Daruvar
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Daruvár
Jogállás	falu
Irányítószám	43500
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	346 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	204 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 36′, k. h. 17° 11′45.6, 17.18333333Koordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 17° 11′45.6, 17.18333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Daruvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gornji Daruvar (csehül: Horní Daruvar) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 43, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvár központjától 3 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Toplica jobb partján fekszik.

Története

A régészeti leletek alapján területe már a kőkorszakban is lakott volt. A település határában, a Daruvári-medencét délről lezáró magaslaton kőkorszaki leletek, köztük kőszerszámok kerültek elő. Szakemberek arra következtettek, hogy itt őskori település és temetője volt.

A falu helyén a középkorban a Podborje nevű település állt, mely birtokközpont vásáros hely volt plébániatemplommal és a Szent Ilona tiszteletére szentelt bencés kolostorral. A templom és a kolostor a falutól külön, a piac mellett állt azon a helyen, amelyet ma Brdonak, illetve Gradinának neveznek és ahol ma a daruvári sportrepülőtér található. A kolostorból mára semmi sem maradt, de a 18. század végén egy Taube nevű utazó még azt írta róla, hogy Daruvártól délnyugatra a régi idők egy szép emléke látható és a romok alapján bizonyos, hogy itt egykor pezsgő élet volt. Az épület földszinti része akkor még állt, bár belülről szét volt dúlva. A középkori Dimičkovina a falutól északnyugatra, a Toplicától és Ljudevit Selotól délre fekvő Kućište vagy Tursko groblje nevű helyen feküdt. Itt ma is gyakran találnak téglatöredékeket és csontokat. A virágzó középkori településeket a 16. század közepén pusztította el a török. Ezután ez a terület több mint száz évig lakatlan pusztaság volt.

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Podborie” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Daruvar (Gornji)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Daruvar (Gorni)” néven 50 házzal és 313 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 368, 1910-ben 995 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején (1861 és 1909 között) az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a cseh, 44%-a szerb, 4%-a magyar, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 36%-a cseh, 30%-a szerb, 25%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 436 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
368	528	622	752	857	995	944	1.087	798	820	945	774	671	603	569	436

Nevezetességei

• A falu északnyugati részén a Toplicától és Ljudevit Selotól délre fekvő Kućište vagy Tursko groblje nevű hely középkori lelőhely. Valószínűleg itt volt a középkori Dimičkovina (magyarul Dimickföld) falu. Ezen a helyen sok téglatörmelék és csontok kerültek elő. A középkori településből mára csak a négyszög alakú plató és a középkori földvár sáncai keleti részének nyomai maradtak fenn. Mivel a terület szakadatlan mezőgazdasági művelés alatt volt a régészeti leletek többsége megsemmisült.
• A falu helyén a középkorban a Podborje (Hévízkővár) nevű település állt. Temploma és kolostora ma Brdonak, illetve Gradinának nevezett helyen volt ahol ma a daruvári sportrepülőtér található. A kolostorból mára semmi sem maradt.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 127. o.
3. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
• Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)