Kornić

Kornić
Dunat strandja a falu alatt a Punati-öbölben.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Krk
Jogállás	falu
Polgármester	Darijo Vasilić (PGS)
Irányítószám	51517
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	500 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	70 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 02′ 48″, k. h. 14° 36′ 46″45.04658, 14.61277Koordináták: é. sz. 45° 02′ 48″, k. h. 14° 36′ 46″45.04658, 14.61277
A Wikimédia Commons tartalmaz Kornić témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kornić (olaszul: Cornicchia) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.

Fekvése

A Krk-sziget nyugati részén Krk városától 7 km-re északkeletre a Punati-öböl felett mintegy hétszáz méterre fekszik azon a helyen, ahol az öböl a legmélyebben behatol a szárazföldbe. Hasonlóan több, korábban nem tengerparti településhez az utóbbi évtizedekben a turista szálláshelyek kiépítése miatt a beépített terület már egészen megközelítette a Punat-öblöt. Ezért a falu és a part között létrehoztak egy be nem építhető övezetet. Mára nyugatról majdnem összeépült a szomszédos Murajjal is. A 19. század végén és a 20. század elején Lakmartinnal és Murajjal együtt Punat község részét képezte. Az 1992-es közigazgatási átszervezéssel került a környező településekkel együtt Krk városához.

Története

Kornić neve latin eredetű, valószínűleg a latin „cornu” (szarv) főnévből származik és talán arra utal, hogy a krki birtokok szélén fekszik, mivel innen már a vrbniki birtokok kezdődtek. Más magyarázat szerint a latin „cornix” (holló, varjú) szóból származik, mivel ezek a madarak gyakran megszállják az itteni magaslatokat. Ismét mások az ősi dalmát nyelv helyi, a 19. század végére kihalt dialektusából próbálják magyarázni a mára szintén kihalt Lizer falura vonatkoztatva, melyhez egykor tartozott.

Kornić első írásos említése 1503-ban a vegliai püspökség egyik oklevelében történt, melyben Veglia püspöke a Szent Miklós kápolnához tartozó területből egy részt bérbe ad a kornići Martin Divačić részére. A település következő említése 1519-ben történt X. Leó pápa oklevelében, melyben megerősíti a püspököt néhány kornići terület birtokában, melyek a falu és a Szent Miklós kápolna között fekszenek. Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide.

1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 271, 1910-ben 444 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 436 lakosa volt. A falu lakói hagyományosan főként mezőgazdaságból, gabonatermesztésből, juhtenyésztésből, olajbogyó termesztésből élnek. Noha a tenger közel van, a halászat nem vált a megélhetés elengedhetetlen részévé, bár az utóbbi időben több helyi lakosnak van hajója is. Egyre fontosabb szerepet játszik a turizmus is.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
271	298	356	403	403	444	455	428	396	392	347	277	232	250	325	436

A Szent Donát kápolna

Nevezetességei

• Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma 1864 és 1865 között épült a régi templom helyén.
• A falu alatt a Krkre, Punatra és Vrbnikre menő utak kereszteződésében áll a kora középkori, kőből épített kis Szent Donát kápolna.[4]
• A kápolnáról elnevezett öbölparti Dunat nevű helyen újabban strandot és kikötőt építettek ki vendéglátóhelyekkel, sílifttel, rekreációs központtal.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-135.

További információk

• Krk város hivatalos oldala (horvátul)
• A krki püspökség honlapja (horvátul)
• Krk város archív honlapja (horvátul)
• Krk turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.