Bajčići

Bajčići
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Krk
Jogállás	falu
Polgármester	Darijo Vasilić (PGS)
Irányítószám	51511
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	123 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	165 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 04′ 52″, k. h. 14° 30′ 08″45.0812, 14.5021Koordináták: é. sz. 45° 04′ 52″, k. h. 14° 30′ 08″45.0812, 14.5021
Sablon • Wikidata • Segítség

Bajčići (olaszul: Baicici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.

Fekvése

A Krk-sziget Šotoventonak nevezett nyugati részén Krk városától 9 km-re északnyugatra, a sziget belsejében, a legközelebbi tengerparttól 4 km-re a 104-es számú főút mellett fekszik. Teljesen egybeépült a szomszédos Nenadići településeel.

Története

A település nevét egykori lakóiról a Bajčić családról kapta, melynek tagjai közül ma is nagy számban élnek a szigeten főként Krk város és Malinska vidékén. Bajčićin ma is ez az egyik leggyakoribb vezetéknév.[2]

Területe a 15. század első feléig csak gyéren lakott volt. A Frangepánok, hogy fokozzák az adóból származó bevételeiket a 15. században velebiti vlachokat telepítettek ide, akik egy sajátos nyelvet az úgynevezett krki románt (krčkorumunjski) beszélték. A nyelv utolsó beszélője is az e családhoz tartozó 1875-ben elhunyt Mate Bajčić Gašpović volt. A Frangepánok krki uralma 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide.

1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 133, 1910-ben 158 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett.

A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 156 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, főként földműveléssel, állattartással, kisebb mértékben olajbogyó termesztéssel foglalkoztak. Ma is a mezőgazdaság a legfontosabb megélhetési forrás, de kevés iparos is él a településen. A tengerparttól viszonylagos nagyobb távolsága miatt a turizmus itt nem fejlődött ki annyira, mint a sziget más településein. A település egyik legnagyobb gondja a vízvezeték hiánya volt. A vízvezeték hálózat kiépítése 2005-ben kezdődött, így Bajčići lett a Šotovento legelső vízvezetékkel rendelkező települése.

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
133	146	153	144	150	158	155	161	180	168	131	112	100	114	127	129

Nevezetességei

Szent Lénárd tiszteletére szentelt kápolnája a 18. században épült a régi azonos titulusú žgaljići kápolna anyagából.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Bajčić (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. (Hozzáférés: 2013. június 5.)
3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk

• Krk város hivatalos oldala (horvátul)
• A krki püspökség honlapja (horvátul)
• Krk város archív honlapja (horvátul)
• Krk turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.