Kiszács

Kiszács (Кисач / Kisač)
Az evangélikus templom
Kiszács címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bácskai
Község	Újvidék
Rang	falu
Irányítószám	21211
Körzethívószám	+381 21
Népesség
Teljes népesség	5471 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség	204 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	85 m
Terület	26,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′ 35″, k. h. 19° 43′ 44″45.3597, 19.729Koordináták: é. sz. 45° 21′ 35″, k. h. 19° 43′ 44″45.3597, 19.729
Kiszács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszács témájú médiaállományokat.

Kiszács (szerbül Кисач / Kisač, szlovákul Kysáč) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.

Fekvése

Újvidéktől 16 km-re északnyugatra, Piros északi szomszédjában fekvő település.

Története

Kiszács nevét egykor Alch, Alcs, Ács alakokban említették az oklevelek. Ilyen nevű település egykor Bács vármegyében kettő is volt: Nagy-Ács (Alch és Nagalch) és Kis-Ács, a mai Kiszács.

Nevét 1457-ben említette először oklevél, mikor a kői káptalan, Csekei Porkoláb Tamás, csörögi várnagyot a neki elzálogosított Bács vármegyei Nagalch falu birtokába bevezette. Tamás később örökösök nélkül halt meg és a zálog Mátyás királyra szállt, aki 1461. december 18-án a birtokot anyjának adományozta.

1464-ben már Kis-Alcz (Kiszács) is említve volt a Garai család birtokaként. Steltzer Frigyes volt kiszácsi evangélikus lelkész mindkettőnek nyomát a mai Kiszács határában vélte feltalálni. A település Piros felé eső részének egy dűlő neve Sztári Kiszács, azaz a régi Kis-Ács. Ettől félórányira észak felé Nagy-Ács régi templomának nyomaira találtak.

1499-ben Ács egy része a Szakolyi Szokolyi családé volt.

1522-ből való vármegyei dézsmalajstromban csak Kis-Ács nevével találkozunk, de már a mai névhez hasonlóan Kis Záth-nak írva. A helységben akkor 14 magyar nevű család lakott.

A török hódoltság alatt a defterek is felsorolták 1553-1554-ben, Kaszács néven, 10 adózó és 7 nem adózó házzal.

Kiszács falut később már nem találjuk, elpusztult, később pedig pusztaként került a futaki uradalomba és csak az 1750-es évek végén telepítette be a futaki uradalom.

1763-ban Kis-Ács néven mint falu 325 forint hadi-adóval volt megterhelve. 1766-ban 10 román telepedett itt le, még 1774-ben is megtalálható a Kis-Ács alak.

Müller J. 1769. évi térképén e helységet Új-Pirosnak, másképpen Kiszácsnak írták. 1767-ben Kiszácson a régibb lakosokból csak 39 volt. Az itteni görögkeleti vallású szerb lakossághoz 1773-tól evangélikus szlovákok is kezdtek itt letelepedni. A legtöbben 1776. és 1786-ban jöttek ide. 1787-ben az evangélikus lakosság már 500 fő volt, külön evangélikus lelkész tartására kaptak engedélyt.

1848. előtt földesurai Nehem generális, gróf Gabriani, gróf Hadik, gróf Brunszwik családok voltak, a 20. század elején pedig a gróf Chotek családnak volt itt nagyobb birtoka.

1848-ban itt csapott össze Gyulai gyalogezrede a szerb és horvát sereggel, s azt megverte, ez alkalommal a falu is csaknem egészen leégett.

1910-ben) 4507 lakosából 92 magyar, 4216 szlovák, 121 szerb volt. Ebből 65 római katolikus, 4139 evangélikus, 139 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott. Nagyközségi jogállással rendelkezett, vasútállomással, postával és távírdával is el volt látva.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002
5664	5671	5907	6022	6220	5850	5471[2]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szlovákok	4505	82,34
Szerbek	650	11,88
Jugoszlávok	106	1,93
Magyarok	52	0,95
Cigányok	33	0,60
Horvátok	27	0,49
Montenegróiak	10	0,18
Ruszinok	8	0,14
Oroszok	3	0,05
Csehek	2	0,03
Németek	2	0,03
Macedónok	2	0,03
Bunyevácok	1	0,01
Albánok	1	0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres emberek

• Itt született 1922. november 27-én Macák András (szlovákul Andrej Macák) az 1956-os forradalom hírhozója

Rendezvények

• Aranykapu fesztivál: június 25-27. között tartják meg itt a hagyományos Zlatá Brána (aranykapu) elnevezésű néptáncfesztivált gyerekeknek. A rendezvényt az újvidéki városi képviselő-testület, a kiszácsi helyi közösség, valamint a tartományi oktatási és művelődésügyi titkárság támogatja.

Nevezetességek

Szerb ortodox templom

• Ortodox temploma - 1773-ban épült
• Evangélikus temploma - 1795-1796. között épült, tornya 1799-ben készült el, 1866-ban pedig átalakították és hajóját meghosszabbították

Jegyzetek

1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

• Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye

Külső hivatkozások

• Kiszács története Archiválva 2020. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben