Kiskovácsvágása
Kiskovácsvágása (szlovákul: Kováčová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. FekvéseRozsnyótól 15 km-re keletre, a Csermosnya-patak partján fekszik. A falu fölött magasodik a Som-hegy, a hozzá fűződő monda szerint a krasznahorkai várat ezen a hegyen kezdték építeni. Története1254-ben „Kouachy" alakban említik először, a krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. 1364-ben „Kowachwagasa" néven említik. 1346-ban a Bebek család birtoka. A 15. század végén vlach pásztorok telepedtek le a környékén. A 16. és 17. században puszta volt és csak 1720 után telepítették be újra. 1828-ban 115 házában 924 lakos élt. A 19. században lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak, később a környék vállalatainál dolgoztak. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kovácsi. Magyar falu Torna várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Barkához közel, és annak filiája, földgye nehezen miveltetik, és sovány is, tájéka köves."[2] Fényes Elek geográfiai szótórában: „Kovácsvágás, Abauj-Torna v. magyar falu, Kovácsinak is hivatik. Dernőhez keletre 1/2 órányira: 352 kath., 638 ref. lak. Határa nagyobb részt hegyes, köves és sovány; a Somhegyében vasbányákat mivel; tágas erdejében szenet éget. F. u. gr. Andrásy. Ut. p. Rosnyó."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kovácsvágás, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 53 házzal és 296 róm. kath. vallású lakossal. Krasznahorka vár tartozéka volt és mint ilyen, a Bebekek többi birtokaival együtt, az Andrássyak uradalmába jutott. Azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Katholikus temploma 1858-ban épült. E község határában feküdt Kornalippa község, mely a tatárjárás alatt pusztult el. Mint puszta 1659-ben még szerepel az Andrássy család birtokai között; hajdani templomának helye még ma is látható. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja és vasúti állomása Rozsnyó."[3] 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A templom mellett lévő iskolát 1930-ban építették. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. 1980-ban közigazgatásilag Lucskához csatolták. Népessége1910-ben 271-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 95 lakosából 85 magyar és 8 szlovák. 2011-ben 76 lakosából 59 magyar és 16 szlovák. NevezetességeiRómai katolikus temploma 1866-ban épült neogótikus stílusban. GazdaságaMezőgazdasági területe mintegy 300 hektár, ennek egyharmada szántó, a többi rét és legelő (1986-os adat). Jegyzetek
További információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia