Kerekhegy (Ukrajna)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kerekhegy (egyértelműsítő lap).

Kerekhegy (Округла)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Técsői járás (2020–)
Község	Técső község
Rang	falu
Irányítószám	90555
Népesség
Teljes népesség	573 fő (2001)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	305 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 23° 39′ 53″48.084166666667, 23.664722222222Koordináták: é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 23° 39′ 53″48.084166666667, 23.664722222222
Kerekhegy Pozíció Kárpátalja térképén

Kerekhegy (ukránul: Округла) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.

Fekvése

Técsőtől északkeletre, Nyágova és Talaborfalu között fekvő település. Átfolyik rajta a Técső-patak.

Története

Kerekhegy valószínűleg a török időkben keletkezett, Biharból és a Nyírség területéből ide menekült családok által. Az első családok megélhetését sokáig a környék kősóbányáiból kitermelt só jelentette az egyetlen megélhetési forrást. 1734-ben azonban a kerekhegyi sóbánya egy része beomlott, járatait talajvíz öntötte el, a beomlás helyén pedig kisebb sóstó keletkezett, melynek vizéből még párologtatással jutott sóhoz a lakosság.

A település lakosságára a bányaomlás után nehéz időszak várt. Férfi lakosai az aknaszlatinai sóbányába jártak dolgozni a hegyen keresztül, míg mások az erdőn, vagy mészégetéssel próbálták biztosítani megélhetésüket, vagy kőműves, ács munkát vállaltak.

1910-ben 340 lakosából 319 magyar, 19 német volt. Ebből 154 római katolikus, 167 görögkatolikus, 19 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Taraczvízi járásához tartozott.

A település lakossága az 1940-es évek közepéig magyar, vagy elmagyarosodott sváb családokból állt, és az itt élő gyermekek is magyar iskolába jártak. A második világháború után a magyar iskolát bezárták, helyébe ukrán nyelvű iskola alakult, a fiatalok pedig a környező ruszin lakosságú falvakból házasodtak, ezáltal a falu rövid időn belül elruszinosodott.

2020-ig közigazgatásilag Lázihoz tartozott.

Nevezetességek

• Római katolikus temploma - melyről a 18. század elejéről van az első adat. A helyi idősebb lakosok szerint az épület a bánya beomlásáig sóraktárként szolgált, csak a bánya bomlása után alakították át templommá.

További információk

• Pislákoló magyar örökség Kerekhegyen, Kárpátalja, 2004. december 24.