|
Ken Miles
Kenneth Harry Miles (1918. november 1. – 1966. augusztus 17.) brit versenymérnök, autóversenyző.[1] Pályafutása1918. november 1-jén született meg az angliai Sutton Coldfieldben, amely Birmingham városához volt közel.[2] Eric Miles és Clarice Jarvis voltak szülei.[3] 15 éves korában beállt Wolseley Motors-hoz inasnak, miután otthagyta az iskolát.[3] Az autókhoz és a más gépekhez elég jó érzéke volt, ezért később műszaki iskolába küldték, hogy minél többet megtanuljon a járműgyártásról.[1] 1939-ben kitört a második világháború és ő is beállt a seregbe, tankparancsnok volt, részt vett a normandiai partraszállásban is.[2][3] A háborút követően számos neves autómárkánál megfordult, úgy mint a Frazer Nash, az Alfa Romeo és a Bugatti. 1952-ben Los Angelesbe költözött[4][5] A versenyzői pályafutása kezdetén a Sports Car Club of Amerika futamain indult a saját építésű MG alapú versenygépével.[6] 1953-ban egymás után 14 győzelmet ért el. A nyugati parton sorra halmozta a sikereket, egyrészt saját építésű autóival, másrészt olykor gyári versenygépekbe is beült, mint például a Porsche 550.[7] Nem csak versenyzett és autókat épített, hanem olykor az SCCA kaliforniai részlegének az irányítását is megszerezte. Szervezte a versenyeket, intézte a jegyeladásokat. Az 1960-as évek elejére már Amerika híres autóversenyzője volt, úgy emlegették, mint a nyugati parti Stirling Moss. Ez időben kötött barátságot a már szinte legendaként tisztelt Carroll Shelby-vel, aki már ez időben is a Ford V8-as motorjaival foglalkozott. Miles fontos szerepet játszott a Cobra, majd a Daytona Coupe és később a Ford GT40 kifejlesztésében. 1965-ben Bruce McLaren volt a csapattársa a Le Mans-i 24 órás autóversenyen, de váltóhiba miatt kiestek. 1966-os év elején megnyerte a élete első és utolsó Daytona-i 24 órás futamát, ott 678 kört tett meg Lloyd Ruby-val a GT40 volánja mögött. Majd szintén ez a páros megnyerte a Sebringi 12 órás autóversenyt is. Le Mansban Denny Hulme volt a csapattársa az 1-es rajtszámú Ford GT40-nel.[8] A futamon megszerezte a vezetést, majd ugyan elsőként haladt át a célvonalon, azonban a célfotó miatt, amelyet a Ford vezetősége erőltetett a Shelby American versenycsapatra, mégsem őt ünnepelte a közönség és a világ, hanem a 2-es rajtszámú autóval célba érő Bruce McLaren és Chris Amon párost.[9] Körülbelül 10 méteren múlott a tripla korona, mivel a 2-es számú GT40 ennyivel több métert tett meg a verseny alatt, miután hátrébb indultak a rajtrácson, mint az 1-es Ford.[9] Halála1966-ban a Riverside versenypályán tesztelte az új versenygépet a J-car nevet viselő prototípust. A lejtős hátsó egyenesben 200 mérföld/óra sebesség fölé ment, majd hirtelen megpördült alatta az autó, felborult és kigyulladt. Az egész autó apró darabokra esett szét, Miles kizuhant belőle és azonnal meghalt.[10] EredményeiUSAC Road Racing Championship
Teljes Formula–1-es eredménysorozata(Táblázat értelmezése)
Le Mans-i 24 órás autóverseny eredménysorozata
Daytonai 24 órás autóverseny eredménysorozata
Mozifilm2019 novemberében mutatták be Az aszfalt királyai (Ford v Ferrari) című – a Ford és a Ferrari 1966-os Le Mans-i csatáját mutatja be – mozifilmet, amiben Milest Christian Bale alakítja.[14][15][16] Jegyzetek
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz Ken Miles témájú médiaállományokat.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Portal di Ensiklopedia Dunia
