Szülei Kádas Sándor és Bentsik Gabriella. Nyolc testvére volt. 1943-ban nősült, felesége Bartha Emma dr. (1908–1990) közgazdász és zenetanár. Fiai Kádas István (1946) vegyészmérnök és Kádas Sándor (1948–2021) matematikus.
Elemi iskoláit Kisorosziban végezte, a váci Piarista Gimnáziumban érettségizett, 1926-ban, osztályfőnöke Öveges József volt. A Budapesti József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet, 1931-ben, közgazdasági mérnöki oklevelet, 1932-ben, közgazdasági doktori oklevelet 1936-ban szerzett. Kádas Kálmán 1961-ben „Közlekedésfejlesztés nagyhatékonyságú típusai. Az új technika észszerű alkalmazása és kutatása a közlekedésben" című disszertációja alapján a műszaki tudományok kandidátusa címet kapta meg. Ld.: Új doktorok és kandidátusok. Magyar Tudomány. A MTA értesítője. 1961. 6. sz.[3] Kádas Kálmán 1974-ben „A közlekedésfejlesztés makroökonómiai hatékonyságát fokozó műszaki-gazdasági összefüggések egyes típusai és módszeres hasznosításaik lehetőségei.” című értekezése alapján a műszaki tudományok doktora címet kapta meg. Ld.: Új doktorok és kandidátusok. Magyar Tudomány. A MTA értesítője. 1974. 6. sz.[4]
Munkahelyei, beosztásai
1933–1948: a Műegyetem nemzetgazdasági és pénzügytan tanszékén Heller Farkas mellett 1933-tól tanársegéd, 1936-tól adjunktus, 1943-tól 1948-ig, a Heller Farkas által vezetett tanszék felszámolásáig egyetemi magántanár
1949–1961: a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium (KPM) külső szakértője (1949–1950), a KPM csoportvezető főmérnöke (1951–1953), a Műszaki Fejlesztési Osztály vezetője (1953–1959), a Műszaki Fejlesztési és Közlekedéspolitikai Főosztály és a Terv- és Műszaki Főosztály főosztályvezető-helyettese (1959–1961)
1955–1976: a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésgazdaságtani tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Közlekedéstudományi Szemle. 1994. 9-10. sz.[5]
1956–1979 a posztgraduális gazdasági mérnök-szakképzés vezetője.
1967–1970: a Budapesti Műszaki Egyetem továbbképzési rektorhelyettese.
1974–1976: a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézet tudományos igazgatóhelyettese.
Kutatási területe
Szerteágazó közgazdaságtani munkássága kiterjedt az ipargazdaságtanra, a közlekedésgazdaságtanra, a közlekedésstatisztikára, az ökonometriára, a prognosztikára. 1945 után ipar- és közlekedés-gazdaságtani kutatásokkal foglalkozott, alapvető tevékenységet fejtett ki a magyarországi gépjármű- közlekedési kapacitástényezők távlati fejlesztése, a közlekedésfejlődés és az urbanizálódás összefüggéseinek feltárása, infrastruktúrájának gazdasági vizsgálata terén. Jelentős szerepet játszott az első magyarországi közlekedési gazdasági mérnökképzés megszervezésében.
Fontosabb művei
Kádas Kálmán (1908-1985) 100 publikációjának adatai. OSZK. Katalógus.[7]
Az emberi munka termelékenységének statisztikai vizsgálata a magyar gyáriparban. Magyar Statisztikai Szemle, 1944. július-augusztus[8]
Az indexegyenletek szerepe és jelentősége a prognosztikában. Statisztikai Szemle. 1970. április.[8]
Statisztika. 2. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó. Bp., 1957
Közlekedésgazdaságtan. 2. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó. Bp., 1958
A közlekedés gazdasági kérdései. Közlekedésügy. Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó. Bp., 1958
A közlekedés főbb gazdasági kérdései. Mérnöki kézikönyv. Bp., 1961
Közlekedésgazdaságtan. 2. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó. Bp., 1963
Terv- és üzemgazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó. Bp., 1963
A matematikai statisztika közúti forgalomtechnikai alkalmazásai. Egyetemi szakmérnöki jegyzet. Tankönyvkiadó. Bp., 1965
Fazekas Ferenc-Kádas Kálmán. Matematikai módszerek közlekedés-javítóipari alkalmazásai. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. Budapest, 1966
Statisztika. 1–2. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest, 1966; 2. bővített kiadás: 1972
Közgazdász. MKKE lapja. 1972. 5. 1972. március 10-én a Magyar Közgazdasági Társaság közgyűlést tartott és megválasztotta az új vezetőséget, aminek tagja lett Kádas Kálmán egyetemi tanár, tanszékvezető, Budapesti Műszaki Egyetem.