1983-tól 1988-ig a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének tudományos munkatárs volt. 1988-tól egy éven át Genfben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának demográfus szakértőjeként dolgozott. 1990-től 1994-ig KSH Népesedési főosztályának Népmozgalmi osztályán osztályát vezette. 1994–1995 között az ENSZ Titkárságán, New Yorkban népesedés- és fejlődésszakértő. 1996-tól ismét a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott, a Népszámlálási főosztály főosztályvezetőjeként 1998-ig. 1998–2004 között a KSH elnökhelyettese. Ezután 2010-ig a DEMO-STAT Társadalomtudományi, Demográfiai Szakértő Iroda vezetője volt. 2010. június 11-től hat évre a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé nevezték ki, melyet 2016. június 11-i hatállyal, újabb 6 éves időtartamra meghosszabbítottak.[1]
Sokkal nagyobb hangsúlyt helyezek a szakmai igényességre. A hivatalnak nyitnia kell a felhasználók, az adatszolgáltatók, valamint a tudományos és a civil szféra felé. Szolgáltató jellegű hivatalra van szükség. Ma nem könnyű hozzáférni az adatainkhoz, a KSH nem eléggé felhasználóbarát. Pedig a statisztika a demokrácia egyik eszköze. Lehetőséget teremt arra, hogy nyomon kövessük, mi történik az országban, miként alakul hazánk helyzete más államokhoz képest, mi a hatása az egyes szakpolitikáknak, programoknak. A statisztikai adatoknak ezért is kell széles körben elérhetőnek lenniük. Erősíteni kell a KSH elemző tevékenységét. Az intézmény 140 éves történetében a közelmúltig épp ez volt a KSH egyik erőssége.
1996–1998 A 2000 körül tartott népszámlálások nemzetközi ajánlásait kidolgozó közös ENSZ és Európai Unió szakmai bizottságok, munkacsoportok tagja
1996–2002 Az Európai Tanács Népesedési Bizottságának, valamint az etnikai kisebbségek helyzetével, a demográfiai öregedéssel, az időskorúak helyzetével foglalkozó szakmai albizottságainak tagja
1998 Az ENSZ Európai Népesedési Konferenciájának elnöke
1998–2004 Az ENSZ „Generations and Gender” (Generációk és társadalmi nemek) kutatási programja irányító testületének tagja
1999
Az ENSZ Közgyűlés 21. rendkívüli ülésszakának alelnöke és rapportőre, New York
Az ENSZ Népesedés és Fejlődés Bizottság alelnöke, New York
2002–2003 Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) „Az európai társadalomstatisztika jövője” című Task Force tagja a csatlakozó országok képviselőjeként
2003–2004 A Siena Group on Social Statistics (a társadalomstatisztika fejlesztésére az ENSZ égisze alatt létrehozott szakmai csoport) irányító testületének tagja
2004 A Európai Népesedési Fórum Tanácsadó Testületének tagja
2004-2009 A Budapesti Műszaki Egyetem társadalomstatisztika és demográfia oktatója
2011-től A Budapesti Gazdasági Főiskola Tanácsadó Testületének tagja
2012-től Az ENSZ Statisztikai Bizottságának elnöke
2013-tól Címzetes egyetemi tanár (Miskolci Egyetem)
2014-től az ENSZ Statisztikai Bizottságának alelnöke, ügyvezető elnöke
2014 Nyugat-magyarországi Egyetemért Emlékérem (Pro Universitate Hungariae Occidentalis) kitüntetés
2015-től az ENSZ 2015 – 2030 közötti Fenntartható Fejlődési Céljainak monitorozására alakult partnerségi, koordinációs és fejlesztési stratégiai csoportjának társelnöke
2015 Tiszteletbeli doktori „Doctor honoris causa” cím (Miskolci Egyetem)
Folyóiratoknál
1994–2000 A Statistical Journal című folyóirat (ENSZ Európai Gazdasági Bizottság) szerkesztő bizottságának tagja
1998–2004 A Statisztikai Szemle című folyóirat szerkesztő bizottságának tagja
Társaságban
A Magyar Statisztikai Társaság választmányának tagja és a társaság Társadalomstatisztikai Szakosztálya elnökségének tagja volt.
Hablicsek László–Monigl István–Vukovich Gabriella: A magyarországi népességfejlődés keretei és jövőbeni lehetséges irányai, 1880-2050; KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Bp., 1985 (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének kutatási jelentései)
Oktatás, szabályozás, szelektivitás; közrem. Kovács János, Malatinszky Istvánné, Gidai Erzsébet, Vukovich Gabriella; MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Bp., 1987 (Tanulmányok a gazdaság irányításáról és szervezetéről)
Czibulka Zoltán – Vukovich Gabriella: Mikrocenzus, 1996 - Főbb eredmények (Budapest, Központi Statisztikai Hivatal)[3][4]
Bod Péter Ákos–Mellár Tamás–Vukovich Gabriella: Fehér könyv. Magyarország állapotáról; Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, Bp., 2006
