hu Vargha Gyula

	Vargha Gyula
	Portréja a Vasárnapi Ujságban (1901. 18. sz.)
Született	Görzsönyi Vargha Gyula; 1853. november 4.; Káva
Elhunyt	1929. május 2. (75 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szász Póla
Foglalkozása	politikus; költő; statisztikus;
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1872, jogtudomány)
Kitüntetései	Knight of the Order of the Iron Crown (Austria) (1896)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
	A Központi Statisztikai Hivatal 3. igazgatója
	Hivatali idő; 1901 – 1914
Előd	Jekelfalussy József
Utód	Hajdú László
	A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Vargha Gyula témában.
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vargha Gyula témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk Vargha Gyula költőről és statisztikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Varga Gyula (egyértelműsítő lap).

Görzsönyi Vargha Gyula (Káva, 1853. november 4. – Budapest, 1929. május 2.) statisztikus, költő, műfordító, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos, a magyar királyi központi Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja és az utóbbinak főtitkára, az MTA tagja (levelező 1892, rendes 1907, tiszteleti 1923).

Élete

Édesapja görzsönyi Vargha János (1804-1886),^[1] ügyvéd, és édesanyja zsarolyáni Márton Sára. Középiskoláit a budapesti református gimnáziumban, a jogot a budapesti egyetemen végezte és ott a jog- és államtudományok doktorává avatták.

Joghallgató korában az Országos Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett, ott fokonként emelkedve 1892-től miniszteri osztálytanácsos és az intézet aligazgatója, 1901-től 1914-ig igazgatója volt.

1882. január 26-án feleségül vette szemerjai Szász Póla írónőt, Szász Károly református püspök leányát.

1914-től 1917-ig nemzeti munkapárti országgyűlési képviselő, a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkáraként működött. Tisza István politikájának lelkes híve és támogatója volt.

Első verseskötete 1881-ben jelent meg; ezt 23 évi hallgatás után több kötete követte. Mint műfordító is ismert volt. 1883-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1900-tól titkára, 1922-től másodelnöke, 1928–1929-ben az MTA másodelnöke. 1923-ban összes költeményeiért az MTA nagyjutalmát kapta.

1883. január 31-én a Kisfaludy Társaság választotta rendes tagjának (mely társaságnak 1900. február 14-től főtitkára volt). 1892. május 5-én lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1907. május 3-án rendes tagja. 1896-ban a király a Vaskorona-rend III. osztályával tüntette ki. 1910. április 14-én lett az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója.

Munkássága

A hivatalos statisztika fejlesztésén kívül a gazdasági-statisztika területén is értékes munkát végzett. A Láng Lajos szerkesztette Magyarország statisztikájának II. kötetében a gazdasági statisztikai részt ő állította össze. 1887-től Jekelfalussy Józseffel közösen írta és szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv kilenc évfolyamát. A magyar hitelügy és hitelintézetek c. munkáját az MTA Marczibányi-díjjal jutalmazta; ez a műve, valamint az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika fontos gazdaságtörténeti forrás.

Mint költő – a kor konzervatív irodalmi lapjának, a Napkeletnek a kritikusa szerint – „a népies nemzeti költészet hagyományainak legművészibb folytatója”; fő ihletői a haza, család, természet, bár néhány bölcseleti jellegű költeményt is írt.

Főbb művei

Tanulmányok, szakmunkák

A magyar nyelv hódításai az utóbbi 10 év alatt (Közgazd. és Közigazgatási Szle, 1893);
Magyarország pénzintézetei (Bp., 1895);
A magyar hitelügy és hitelintézetek története (Bp., 1896);
Barsi József emlékezete : 1810-1893 (Bp., 1897);
Békés vármegye mezőgazdasága (Bp., 1899);
A magyarság félévszázados fejlődése (Közgazd. Szle, 1902);
A magyar birodalom vázlatos ismertetése (Közgazd. Ért. 1908);
Hungary: Its Peoples, Industries and Finances. (In: Hungary of To-day. Edited by Percy Alden. London, 1909. 13-101.) Online

Verseskötetek

Dalok (versek, Bp., 1881);
Óda az 1867. évi koronázás emlékére (vers, Bp., 1892);
Vargha Gyula költeményei (Bp., 1915);
Ködben (versek, Bp., 1922);
A végtelen felé (Bp., 1923);
Hamvadó tüzek (versek, Bp., 1927).

Emlékezete

Üllőn a városi könyvtár viseli a nevét. Emlékére 2007. augusztus 11-én állandó kiállítás nyílt a várpalotai Trianon Múzeumban. Szerepe volt a mai Budapest XVII. kerületében levő Akadémiatelepek megvalósításában, ezért ott utcát neveztek el róla. 2007. szeptember 1-jével kezdte meg működését a Nemesgörzsönyi Vargha Gyula Református Általános Iskola. Ugyanekkor indult a Vargha Gyula feleségéről elnevezett Nemesgörzsönyi Szász Póla Református Óvoda is.

Jegyzetek

↑ familysearch.org Vargha János gyászjelentése

Források

Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 25.)
Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 25.)
Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
A Napkelet lexikona
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 734–735. o. ISBN 978-963-235-449-1

További információk

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Vargha Gyula témában.

Vargha Gyula-emlékszoba a Trianon Múzeumban Archiválva 2007. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben; Gondola.hu
A nemesgörzsönyi ref. egyházközség honlapja: [1]
Schöpflin Aladár: Vargha Gyula. Nyugat; 1929/10.
Egy kétszáz éves magyar értelmiségi család Archiválva 2007. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – a Forrás (1999/12.) interjúja a leszármazottakkal
A Vargha Gyula Református Általános Iskola honlapja
Hamza Gábor: Emlékezés Vargha Gyulára (1853-1929), a Magyar Tudomány Akadémia rendes és tiszteleti tagjára. [2]

[varghajanos-1] familysearch.org Vargha János gyászjelentése

[1]

Vargha Gyula