II. Vratiszláv cseh király
II. Vratiszláv, más írásmóddal Ratiszláv[1] (csehül: Vratislav II.), (1032[2]/1033 körül[1] – 1092. január 14.[1][3]) cseh fejedelem 1061-től, király 1085-től haláláig. ÉleteI. Břetiszláv és Jitka fiaként született.[3] Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege.[3] Fivére, II. Spitihnyev 1056-ban uralma alá vonta hercegségét,[3] így Vratiszláv Magyarországra menekült.[3] Első feleségének halála után még itt elvette Adelhaid hercegnőt,[3] Salamon magyar király nővérét. Nem sokkal ezután felajánlották neki Csehország trónját[3] (1061[3]). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét.[3] Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád),[3] 1063-ban megalapította a brünni püspökséget,[4] amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett.[5] Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket 1068-ban.[5] II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül.[5] A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában IV. Henrik császár mellé állt.[5] Hűségéért Henrik 1085-ben vagy 1086-ban[1] királyi koronát kapott, amellyel 1086. június 15-én Csehország első királyává koronáztatta magát.[1] (1075–1081-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.[5][6]) Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beleegyezését kérte szláv liturgia tartására.[5] Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását:[1] a senioratus alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének.[5] Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt.[7] Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől 1092. január 14-én meghalt.[7] Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el.[7] Családfa
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia