II. Ulászló cseh király
II. Ulászló[2] (csehül: Vladislav II.), (1117 – 1174. január 18.[3][4][a 1]) cseh fejedelem 1140-től, király 1158-tól 1172-ig. ÉleteI. Ulászló és Svatava fiaként született.[3] A cseh előkelők döntése alapján nyerte el a trónt a másik Ulászlóval (I. Szobeszláv fiával) szemben.[3] Uralkodása alatt tovább nőtt a nemesség politikai hatalma – ekkor tűntek fel a későbbi cseh és morva főúri családok ősei.[3] Sokat harcolt mind a főnemességgel,[3] mind lázongó rokonaival,[3] III. Konrád támogatásával tudta fenntartani uralmát.[3] 1142-ben sikerrel szállt szembe egy főúri felkeléssel,[3] valamint a morva Přemyšlek lázadásával,[3] akik II. Konrád znaimi herceget akarták trónra emelni.[3] Bár Ulászló vereséget szenvedett[3] (visoky ütközet[3]), de III. Konrád birodalmi hadainak megérkeztével ismét kiterjesztette fennhatóságát a morva hercegségekre.[3] Konrád utóda, I. Frigyes 1158-ban Ulászlónak királyi címet adományozott,[3] cserébe a cseh csapatok 1158 és 1168 között részt vettek a császár itáliai hadjárataiban.[3] 1163-ban Ulászló hadat vezetett Magyarországra, hogy megsegítse III. István magyar királyt I. Mánuel bizánci császár ellen.[3] Politikája akkor tört meg, amikor fiát, Vojtěchet (Adalbert) a Frigyessel szemben álló III. Sándor pápa párthívei salzburgi érsekké tették.[3] Hogy másik fiának, Frigyesnek megtarthassa a királyi címet, 1172-ben lemondott a trónról.[3] A császár ezt elutasította, és az országot hűbérként I. Szobeszláv fiának, Ulriknak adta, aki azonban lemondott fivére, II. Szobeszláv javára.[3] Ulászló feleségének birtokaira, Thüringiába vonult vissza, és ott is halt meg.[3] Uralkodása alatt épült a prágai Judit híd,[3] ekkor jelentek meg Csehországban a ciszterciták[3] a premontriek[3] és a johanniták.[3] Családfa
Megjegyzések
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia