|
II. Konrád cseh fejedelem
II. Konrád Ottó (csehül: Konrád II. Ota), (1136-1140 körül[2] – 1191. szeptember 9.[1][2]) cseh fejedelem 1189-től haláláig. ÉleteII. Konrád znaimi herceg (? – 1161) és Uros István raskai szerb zsupán leányának, Máriának a fiaként született.[1] 1174-ben vette át a morva znaimi, 1176-ban az olmützi hercegséget.[1] 1176-ban részt vette II. Szobeszláv Ausztria elleni hadjáratában,[1] ám Szobeszláv és Frigyes közti háborúban az utóbbi oldalára állt.[1] A általa kivívott prágai győzelemmel így 1178-ban Frigyes léphetett a cseh trónra.[1] 1182-ben a cseh nemesség letaszította Frigyest a trónról,[1] és Konrádnak kínálta fel a koronát,[1] de ő nem fogadta el.[1] I. Frigyes német-római császár nyomatékos fellépésének köszönthetően névrokona maradt a cseh uralkodó,[1] Konrád pedig megkapta a morva őrgrófi címet.[1] Frigyes 1189-ben bekövetkezett halála után a cseh trón is Konrádé lett, aki ekkor megszüntette az őrgrófságot,[1] Olmützöt viszont átengedte az ugyancsak Přemyls Vladimirnak.[1] 1189-ben kinyilvánította Konrád Ottó fejedelem statútumai néven a tulajdonra és az itélkezésre vonatkozó szokásjoggyűjteményt.[1] A III. keresztes hadjáratban való részvételre tett ígéretét megszegte,[1] de cseh nemesek egy csapatával oda küldte Přemysl Děpolt herceget.[1] Ugyanakkor nagy haddal csatlakozott az új császár, VI. Henrik Rómába vonuló seregéhez,[1] részt vett a császár koronázásán,[1] és sikeresen harcolt hűbérura oldalán a normannok ellen Nápolynál.[1] Itt Ragadta el a táborban fellépő járvány.[1] Konrád Ottó művelt fejedelem volt.[3] Rangját nagymértékben emelte a Stauf-udvar előkelőihez tartozó Wittelsbach-család leányával, Helichával kötött házassága.[4] Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
