I. Valdemár dán király
I. Valdemár Knutsson vagy Nagy Valdemár (1131. január 14.[1] – 1182. május 12.[2]) Dánia királya 1157-től haláláig. Felszámolta a dán hajózást veszélyeztető vend fenyegetést,[2] sikerült függetlenné válnia a német-római császártól,[2] és egyházi hozzájárulást szerzett utódai, a Valdemár-dinasztia örökletes uralkodásának megalapításához.[2] ÉletrajzaI. Erik dán király unokájaként, édesapja, Knut Lavard halála után hét nappal született. 1152-ben megkapta Jütland déli részét,[3] unokatestvére, III. Svend halála után pedig Dánia trónját örökölte. Fogadott fivére, Absalon lundi érsek támogatásával (és Oroszlán Henrikkel szövetkezve) azonnal hadjáratsorozatot indított a szláv ránok (= Rügen sziget lakói) ellen[2][3] (1160–1164[4]), elfoglalva a szigetet,[3] kifosztotta Svatovit szentélyét[4] és Norvégiát is hűbérállamává tette.[3] Valdemár letette Barbarossa Frigyesnek a hűségesküt,[2] és elismerte a császár által támogatott ellenpápát IV. Viktort.[2] A dán egyház vezetője, Eskil lundi érsek inkább száműzetésbe vonult, semhogy ellentétbe kerüljön III. Sándor pápával.[2] Valdemár és Absolon püspök 1165 körül megváltoztatta a véleményét, és elismerte Sándort pápának;[2] ekkor Eskil visszatért Dániába,[2] szentté avatta Valdemár édesapját, Knut Lavardot,[2] fiát, Knutot pedig 1170-ben társkirállyá kente,[2] megnyitva ezzel az utat a Valdemárok örökletes uralkodása előtt,[2] és megtagadva I. Frigyes legfőbb hűbéri hatalmát.[2] Miután Valdemár az esetleges német támadással szemben kiépítette a dán erődítményrendszert,[2] és felfegyverezte a hadsereget,[2] 1181-ben tényleges erőegyensúly alapján léphetett szövetségre Frigyessel.[2] Ezt a szövetséget szilárdította meg leányának és Frigyes fiának a házassága.[2] Absolon lundi érsek uralkodása alatt vezette be az egyházi tizedet, mely parasztfelkelést robbantott ki (1177–1181), de Valdemár kegyetlenül leverette.[4] Mintegy 25 évnyi uralom után hunyt el, trónját idősebb fia Knut örökölte. GyermekeiValdemár felesége, Minszki Zsófia (1141 – 1198. május 5.), a lengyel Ryksa Bolesławówna és Volodar minszki fejedelem leánya nyolc gyermeket szült férjének:
Valdemárnak volt egy törvénytelen gyermeke is egy Tova nevű nőtől: Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia