hu R%C3%BCgen

	Rügen
	Műholdas kép Rügenről
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás	Vorpommern-Rügen
Székhely	Bergen auf Rügen
	Népesség
Teljes népesség	67 526 fő (2010. dec. 31.)
Népsűrűség	83 fő/km²
Népcsoportok	németek
	Földrajzi adatok
Fekvése	Balti-tenger
Terület	926 km²
Hosszúság	52 km
Szélesség	41 km
Tengerszint feletti magasság	161,1 m
Legmagasabb pont	Piekberg (161 m)
Időzóna	CET (UTC+1)
	Elhelyezkedése
	Rügen Pozíció Németország térképén
	é. sz. 54° 25′ 40″, k. h. 13° 22′ 44″54.427778°N 13.378889°EKoordináták: é. sz. 54° 25′ 40″, k. h. 13° 22′ 44″54.427778°N 13.378889°E
	Rügen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rügen témájú médiaállományokat.

Rügen (latinul Rugia) Németországhoz tartozó sziget a Balti-tengerben, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. A szárazföldhöz a 96-os főút hídja köti.

Földrajzi adottságok

A sziget 926 km²-n^[1] (más forrás^[2] szerint 976 km²) terül el, és meglehetősen tagolt. Észak-déli kiterjedése 51,4 km, kelet-nyugati hossza 42,8 km. Legmagasabb pontja a Piekberg a maga 161 méter magasságával.

A fősziget mellett a rügeni vidék számos kisebb szigetből, szigetcsoportból áll. Ezek nyugaton: Hiddensee és Fährinsel, Ummanz, Liebitz, Heuwiese, Öhe, Liebes, Urkevitz, Beuchel; délkeleten Vilm, délen pedig Tollow.

A sziget félszigetekben is gazdag. Rügen félszigetei: Mönchgut, Zudar, Drigge, Glewitzer Ort, Jasmund, Wittow, Bug, Pulitz

Rügen régiói a hozzájuk tartozó településekkel:

Közép-Rügen: Bergen városa, Buschvitz, Parchtitz, Patzig, Ralswiek, Rappin, Sehlen, Thesenvitz, Zirkow
Jasmund-félsziget: Glowe, Lietzow, Lohme, Sagard, Sassnitz
Wittow : Altenkirchen, Breege, Putgarten, Dranske, Wiek
Délkelet-Rügen (Granitz & Mönchgut ): Ostseebad Binz, Gager, Lancken-Granitz, Middelhagen, Ostseebad Baabe, Ostseebad Sellin, Ostseebad Göhren, Ostseebad Thiessow
Nyugat-Rügen : Gingst, Kluis, Neuenkirchen, Schaprode, Ummanz, Trent
Délkelet-Rügen : Altefähr, Rambin, Samtens
Dél-Rügen : Dreschvitz, Garz, Gustow, Karnitz, Poseritz, Putbus, Zudar-félsziget
Hiddensee-sziget (fürdő)

Rügen területét 15.407 ha erdő fedi, melyek kiterjedése nő. A partszakasz 574 km hosszú, ezzel hosszabb, mint Mecklenburg-Elő-Pomeránia teljes balti-tengeri partvidéke.

A sziget legmagasabb pontjai: Piekberg, Trenzer Berg, Rugard, valamint Köngistuhl (117 m).

Nagyítás

Rügeni panoráma

Népesség

Rügen szigete négy városának (Bergen, Garz, Putbus és Sassnitz) és 38 községének (Gemeinde) lakossága 70 000 fő.^[2]

Közlekedés

Rügen szigetét 1995 km hosszú úthálózat szövi be. A szigeten lefektetett vasúti sínek hossza 80 km, ezen felül 24,2 km gőzös kisvasút. 250 km kerékpárutat építettek ki a szigeten.

A szigeten működő 40 buszvonallal minden település elérhető.

Az 53 kikötőből 22 sport- és yachtkikötő.

A szigeten található egy kisebb repülőtér is Güttin település mellett.

Binz
Nationalpark Jasmund

Közigazgatás

Bővebben: Rügen körzet

Rügen sziget Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában önálló közigazgatási területet alkot.

Látnivalók

A sziget látnivalói közül természeti szépsége emelendő ki, a „fehér sziklákkal szabdalt, gyakran erdőkkel borított, vagy éppen homokos partvidék, melynek hosszú (570 km) partvonalát fjordos öblök tarkítják.”^[1]

A sziget látnivalói közül kiemelkedő:

a Spyker-kastély a Jasmund-félszigeten,
a Granitz vadászház, mely ma múzeumként üzemel,
Ralswiek-kastély, melynek előkertjében minden évben megrendezik a „Rügen Fesztivált”,
Ernst Moritz Arndt (1769-1860) emlékmúzeum Garz városában.
A sziget számos történelem-előtti és ókori emlékkel is büszkélkedhet, melyek főleg síremlékek. A történészek úgy tartják, hogy a neolitikumban Rügen szigetén olyan kézművesipar fejlődött ki a Lietzow-kultúrában, mely fából készült fegyverekkel látta el a kelet-európai térséget^[3]
Prora, hatalmas KdF-üdülőkomplexum a Harmadik Birodalom idejéből^[4]

Történelem

A történelem előtti idők

A legutolsó jégkorszak gleccserei Kr. e. 8000 körül húzódtak vissza a szigetről. Kétezer évvel később megérkeztek az első germán lakosok. Az ezt követő évszázadok alatt emelték a szigeten nagy számban található ókori síremléket.

Ókor

Rügen szigete Kr. u. 300 körül a népvándorlás hatására majdnem teljesen elnéptelenedett. Az elvándorló germán törzsek helyét 500 körül a szlávok (ránok, v. rujánok) foglalták el. A pogány szlávok vallási központot rendeztek be a szigeten.

Középkor

1168-ban I. Valdemár dán király elfoglalta a Rügen szigetét és kifosztotta Svatovit szentélyét Kap Arkonanál. A kereszténységet a dánok hozták a szigetre, ami azonban egyet jelentett a rügeni szlávok beolvadásával. 1234 I. Wizlav rügeni fejedelem Stralsund várost alapította meg. III. Wizlav halála után két rügeni örökösödési háború kitört. 1354 Rügen a pomeránia-wolgasti hercegségnek egy része lett és úgy a Német-római Birodalomba került.

A sziget immáron germán lakosai a harmincéves háborúban a sziget szembenálló hatalmak határainál elterülő pozíciója miatt különösen sokat szenvedtek.

Rügen térképe 1608-ból, Eilhardus Lubinus alkotása

Újkor

A 17. és 18. században a sziget lakosainak nagy része jobbágysorba süllyedt, mely helyzetet csak 1806-ban oldottak fel a pomerániai alkotmány megszüntetésével.

Rügen 1648 és 1814 között svéd fennhatóság alatt állt, 1807 és 1813 között francia megszállás alatt. A kieli békevel 1814. január 14-én dán fennhatóság alá került. Végül a bécsi kongresszussal német (porosz) terület lett.

Modern kor

1952-ben alakultak meg Rügen szigetén az első termelőszövetkezetek (Landwirtschaftliche Produktionsgenossenschaften (LPG)).

1989-ben itt is tüntetések zajlottak a kommunista rezsim ellen, melyet a berlini fal leomlása követett. Az első szabad választásokat 1990-ben rendezték. Ugyanebben az évben jelentős területeket helyeztek természetvédelem alá, és szintén 90-ben hagyták el a megszálló szovjet csapatok a szigetet Mukranon keresztül.

2005-ben készült el a Lübeck és a lengyelországi Szczecin (Stettin) városait összekötő keleti-tengeri autópálya (Ostseeautobahn Lübeck-Stettin).

Jegyzetek

↑ ^a ^b Szentirmai József: Németország, Panoráma könyvek, 1993, ISBN 963-243-871-X, 506. old.
↑ ^a ^b Archivált másolat. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 16.)
↑ Wieland Giebel (szerk.): Germany, APA Insight Guides, 1994., ISBN 962-421-043-8, 367-368. old.
↑ A világ legnagyobb szállodája, Magyar Szó, 2019. március 24.