Histioteuthidae

Histioteuthidae
A Histioteuthis nembe tartozó példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria) Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Fejlábúak (Cephalopoda) Alosztály: Tintahalalakúak (Coleoidea) Öregrend: Tízkarú polipok (Decapodiformes) Rend: Kalmárok (Teuthida) Alrend: Oegopsina Család: Histioteuthidae Verrill, 1881 Nem: Histioteuthis D’Orbigny, 1841
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Histioteuthidae témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Histioteuthidae témájú kategóriát.

A Histioteuthidae a puhatestűek (Mollusca) törzsének, a fejlábúak (Cephalopoda) osztályába és a kalmárok (Teuthida) rendjébe tartozó család.

Előfordulásuk

A nagy világtengerekben (az Atlanti-óceánban, az Indiai-óceánban, a Csendes-óceánban), valamint a Földközi-tengerben élnek. Egy részük a fenéken tartózkodik, mások pedig kitartóan úsznak, és az ún. nekton tagjai.

Megjelenésük

A Histioteuthidae nem legtöbb tagjának három felső karpárja között a békák úszóhártyáihoz hosonló hártya feszül. A tulajdonképpeni test aránylag csak kis részét alkotja az állat hosszának. Így ezután a hat kar között nagy, megfordított ernyőhöz hasonló képződmény található, amelynek közepén van szájnyílás . E hártyát vitorlának (velum) nevezik, és innen kapták nevüket a vitorlás kalmárok. A karok közötti bőrhártya egyébként más csoport (így pl. az Octopodák) körében is kialakult, tehát egymástól függetlenül jelent meg. A karok között kifeszülő hártyát joggal nevezhetjük úszóhártyának, mert ezek a fejlábúak valóban úsznak vele, bár természetesen egészen más módon használják, mint pl. a gerincesek az, ujjaik között kifeszülő hártyát. A Histioteuhidák úszóhártyájukkal - akárcsak a medúzák az ernyőjükkel - lüktető mozgást végeznek, kinyitják, majd újból összecsukják, és az így kilökött víz taszító ereje hátrafelé löki testüket. A karok között kifeszülő hártya gyakran átveszi a köpeny tölcsérének szerepét, ezeknek a fajoknak a tölcsére elcsökevényesedik, ezért az előbb említett fajok már nem is tudnak igazán gyorsan úszni. Akadnak fajok, amelyek táplálékukat is kartölcsérükkel szerzik meg, az ernyőszerűen szétterülő tölcsérbe hullott szervezeteket fogyasztják.

Rendszerezés

A családba egy nem 13 faja tartozik:

• Histioteuthis
  • Histioteuthis arcturi (Robson, 1948)
  • Histioteuthis atlantica (Hoyle, 1885)
  • Histioteuthis bonellii (Férussac, 1834)
  • Histioteuthis celetaria (Voss, 1960)
  • Histioteuthis corona (Voss and Voss, 1962)
  • Histioteuthis eltaninae Voss, 1969
  • Histioteuthis heteropsis (Berry, 1913)
  • Histioteuthis hoylei (Goodrich, 1896)
  • Histioteuthis macrohista Voss, 1969
  • Histioteuthis meleagroteuthis (Chun, 1910)
  • Histioteuthis miranda (Berry, 1918)
  • Histioteuthis oceani (Robson, 1948)
  • Histioteuthis reversa (Verrill, 1880)

Források

• ITIS szerinti rendszerbesorolása