Habsburg–Lotaringiai Margit Klementina Mária főhercegnő(németül Erzherzogin Margarethe Klementine Maria von Österreich) (Alcsút, 1870. július 6. - Regensburg, 1955. május 2.) József nádor unokája, a Habsburg–Lotaringiai-ház ún. magyar vagy nádori ágából származó főhercegnő, házassága révén Thurn und Taxis hercegnéje.
A szülők házasságából hét gyermek született, harmadikként Margit főhercegnő:
Erzsébet (Linz, 1865. március 18. – 1866. január 7.), meghalt kisgyermekként.
Mária Dorottya Amália főhercegnő (Alcsút, 1867. június 14. – Alcsút, 1932), aki 1896. november 5-én férjhez ment Fülöp orléans-i herceghez.
Margit Klementina Mária (1870 – 1955)
József Ágost főherceg (Alcsút, 1872. augusztus 9. – Rain bei Straubing, Bajorország, 1962. július 6.), kormányzó, tábornagy
László Fülöp Mária Vince főherceg (Alcsút, 1875. július 16. – Budapest, 1895. szeptember 6.) a honvédség 1. gyalogezredének hadnagya, vadászbalesetben halt meg.
Erzsébet Henrietta Klotild Mária Viktória főhercegnő (Alcsút, 1883. március 9. – Regensburg, 1958).
Klotild Mária Rainera Amália Filoména főhercegnő (Fiume, 1884. május 9. – Alcsút, 1903. december 14.), fiatalon meghalt.
A főhercegi pár lányainak nevelését Holdházy Mária irányította, testvére Holdházy János a fiúk nevelését felügyelte. Az alcsúti kastélyban gondos nevelést kapott és a művészet iránt is élénk érdeklődést mutatott.
Jókai így ír a fiatal Margit főhercegről Életemből című írásában: „Nővére, a három évvel fiatalabb Margit főhercegnő a szelídség, báj, kellem megtestesülése. Testvérnénje művészi hajlamaiban ő is osztozik. Rajong a zenéért. Kisebb darabokat máris komponál titokban. Egyet ezekből sikerült nővérének megkeríteni, melyet a télen át esténként tartatni szokott családi koncertben el is játszottak. Mindenkit meglepett a kétségkívül gyermekies kísérletben is félreismerhetetlenül mutatkozó dallamosság és szerkezeti tisztaság. Ebben is anyjuk leányai mind a ketten.”[3]
Franz Josef Maximilian Maria Antonius Ignatius Lamoral Thurn und Taxis 9. hercege (Regensburg 1893. december 21. – Regensburg 1971. július 13.); Felesége Elizabeth, portugál infánsnő (1894–1970)
Joseph Albert (Regensburg, 1895. november 4. – Regensburg, 1895. december 7.)
Karl August Joseph Maria Maximilian Lamoral Antonius Ignatius Benediktus Valentin Thurn und Taxis 10. hercege (Schloß Garatshausen, 1898. július 23. – Regensburg 1982. április 26.); Felesége Maria Anna portugál infánsnő (1899–1971)
Ludwig Philipp Maria Friedrich Joseph Maximilian Antonius Ignatius Lamoral (Regensburg, 1901. február 2. – Schloß Niederaichbach 1933. április 22.); Elisabeth Luxemburg and Nassau-i hercegnő (1901–1950)
Max Emanuel Maria Siegfried Joseph Antonius Ignatius Lamoral (Regensburg, 1902. március 1. – Regensburg, 1994. október 3.)
Elisabeth Helene Maria Valerie Franziska Maximiliane Antonie (Regensburg, 1903. december 15. – München, 1976. október 22.). Férje Friedrich Christian szászországi herceg, (1893–1968)
Raphael Rainer Karl Maria Joseph Antonius Ignatius Hubertus Lamoral (Regensburg, 1906. május 30. – Schwangau, 1993. június 8.); felesége Margarete Thurn und Taxis hercegnője (1913–1997)
Philipp Ernst Maria Adalbert Joseph Maximilian Antonius Ignatius Stanislaus Lamoral (Schloß Prüfening, 1908. május 7. – Schloß Hohenberg, 1964. július 23.); felesége Eulalia Thurn und Taxis hercegnője (1908–1993)
Regensburg 1930-ban neki adományozta a Goldene Bürgermedaille-t, a kitüntetést férje már 1913-ban elnyerte.[4] 1950-ben férjével együtt megkapta Regensburg város által kiosztható legmagasabb elismerést; mindketten a város díszpolgárai lettek.[5]
Jegyzetek
↑ abThe Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Wolfgang Behringer: Thurn und Taxis, Die Geschichte ihrer Post und ihrer Unternehmen. München, Zürich 1990, ISBN 3-492-03336-9.
Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis, 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, ISBN 3-7917-1492-9.
Max Piendl: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis, Zur Geschichte des Hauses und der Thurn und Taxis-Post. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1981.