Albert Thurn und Taxis-i herceg (1867–1952)
Albert Mária József Miksa Lamoral Thurn und Taxis herceg (Maria Joseph Maximilian Lamoral Fürst von Thurn und Taxis) (Regensburg, 1867. május 8. – Regensburg, 1952. január 22.), Thurn und Taxis 8. hercege 1888 és 1918 között, az Aranygyapjas rend lovagja. Élete![]() Albert Mária herceg 1867. május 8-án született Regensburgban. Édesapja Miksa Antal Lamoral herceg (1831-1867) volt, Miksa Károly Thurn und Taxis 6. hercegének (1802-1871) és első feleségének Vilma dörnbergi bárónőnek (1803-1835) legidősebb felnőttkort megért fia. Édesanyja Ilona bajor hercegnő (1834-1890), Miksa József bajor herceg (1808-1888) és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő (1808-1892) lánya, Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné nővére, I. Miksa bajor király unokája volt. Szülei házasságából a következő gyermekek születtek:
Albert mindössze egy hónapos volt mikor édesapja meghalt, ekkor idősebb bátyját a kilencéves Miksát nevezték ki Thurn und Taxis 7. hercegének. Testvére azonban 1885-ben váratlanul meghalt, és a 18 éves Albert lett a hercegség 8. hercege. Testvére és kezdetben Albert is anyja gyámsága alatt állt. Albert azonban 1888. május 8-án nagykorú lett és a Thurn und Taxis hercegi ház feje. Ekkor a Thurn und Taxis hercegi cím mellé megkapta a Buchau és Krotoszyn hercege, Friedberg-Scheer hercegesített grófja, Vale-Sassina grófja, Marchthal, Neresheim grófja címeket is. Egy évvel később Liutpold bajor hercegtől a Wörth és Donaustauf hercege címeket kapta. Albert tanulmányait a Würzburgi, Freiburgi és Lipcsei Egyetemeken folytatta, ahol jogot, közgazdaságtant és művészettörténetet tanult. ![]() Albert címei közt szerepelt az örökös főpostamester is (Bajorország korona-főpostamestere), amire az jogosította fel, hogy családja volt a modern postarendszer megalapozója a Német-Római Császárságban. Ezek mellett örökös tagja volt az osztrák birodalmi tanács urakházának, a bajor korona országos tanácsának, valamint örökös tagja volt a porosz urakházának és Württemberg első kamarájának. Tulajdonosa volt a bajor királyi 2. könnyű lovas – chevaux legers – ezrednek, mely a Taxis nevet viselte. Feleségével együtt a művészetek nagy pártfogója volt. Az I. és II. világháborúban is alapítványt tett a rászorulók szenvedéseinek enyhítésre. Az egyik általa alapított ingyenkonyha a mai napig működik. A II. világháború után megnyittatta a Regensburg környéki palotáit, hogy a menekülteket el tudja szállásolni. Regensburg 1913-ban elsőként adományozta neki a Goldene Bürgermedaille-t, a kitüntetést később neje is megkapta, 1930-ban.[5] 1950-ben nejével együtt megkapta Regensburg város által kiosztható legmagasabb elismerést: mindketten a város díszpolgárai lettek.[6] 1923-ban az Innsbrucki Egyetem filozófiai díszdoktora lett. Családja1890. július 15-én, Budapesten feleségül vette a Habsburg–Lotaringiai-ház magyar ágából származó Margit Klementina Mária főhercegnőt (1870–1955), József Károly Lajos főherceg és Szász–Coburg–Koháry Klotild Mária Adél hercegnő leányát, József nádor unokáját, akitől 8 gyermeke született: ![]()
SzármazásaJegyzetek
Források |
Portal di Ensiklopedia Dunia