|
Grazi Egyetem
A Grazi Egyetem (hivatalosan Grazi Károly–Ferenc Egyetem, németül Karl-Franzens-Universität Graz,[1] röviden KFU vagy KFU Graz, latinul Carolo-Franciscea Universitas Graciensis) Stájerország legnagyobb egyeteme, a Bécsi Egyetem után pedig Ausztria második legrégibb egyeteme. Mai neve Károly osztrák főherceg és Ferenc osztrák császár nevéből származik. 1585. január 1-jén alapították, bár II. Rudolf császár alapító levelének bemutatása csak 1586. április 14-én történt meg.[2] Az egyetemi templom 1985 óta a Leechkirche. Története   Az egyetemet 1585. január 1-jen alapították, de II. Károly osztrák főherceg[3] csak 1586. április 14-én adta át a jogarral és pecséttel ellátott alapító levelet ünnepélyesen a jezsuita tartományfőnöknek és egyúttal az első rektornak, Heinrich Blyssem S.J. atyának (1526–1586) a gráci Szent Giles-plébániatemplomban, a mai grazi székesegyházban.[4] Az újonnan alapított egyetemet avégett adták át a jezsuitáknak, hogy minden társadalmi osztály elit oktatást kapjon. Pápai és császári megerősítő levél pecsételte meg az egyetem szuverén létrejöttét. Ezek a dokumentumok garantálták az egyetem teljes autonómiáját, valamint különleges bírósági és adójogi kiváltságait. Az alapító eredetileg teljes egyetemet képzelt el négy karral, de kezdetben csak kettő volt belőle. A teológiai kar feladata egy új, megbízható papság kinevelése volt, a művészeti kar pedig a szabad művészetek (septem artes liberales) – a filozófiai tudományágak – oktatásával foglalkozott.[4] A jezsuita rend 1773-as megszüntetése után az egyetemet az állam vette át, és a teológiai karon a szerzeteseket kivétel nélkül világi papok váltották fel.[5] A képzés célja a hű közalkalmazottak vonzása és csak a gyakorlatban használható tudás átadása volt. 1778-ban megalapították a jogi kart, majd 1782-ben II. József császár vezetésével az egyetemet líceummá alakították,[6] és létrehozták az orvosi-sebészeti fakultást. Az egyetemet I. Ferenc császár újjáépíttette 1827-ben. Wilhelm von Humboldt 1848-as egyetemi reformja után az oktatás és a tanulás szabadságát magas fokú egyetemi autonómiával vezették be. Az egyetem így a tudomány hordozójává vált, a hallgatókat tanulmányaik során meg kellett ismertetni a tudományos kutatással („Oktatás a tudományon keresztül”). Ez az alapstruktúra – a nemzetiszocializmus 1938–1945 közötti időszakától eltekintve – lényegében 1975-ig fennmaradt. Ausztria 1938-as Anschlussa után számos elbocsátás történt. Köztük volt a Nobel-díjas Otto Loewi, Victor Franz Hess és Erwin Schrödinger. 1941-ben az egyetemet Karl-Franzens-Reichsuniversität Graz, 1942-ben pedig Reichsuniversität Graz névre keresztelték. Az 1975-ös egyetemi reform véget vetett a professzorok egyetemének, az összes testület a tudományos középszintű személyzettel és a hallgatók széles körű részvételével működött. Az 1993. évi egyetemi szervezeti törvény hatálybalépése – amely részleges autonómiát és részleges jogképességet biztosított – 2000. december 3-tól lehetővé tette, és folytatta ezt a fejlődést a teljes autonómia és a független jogi személyiség felé a 2002. évi egyetemi törvény keretein belül. 2017 elején vita alakult ki a kortárs történelem tanszékvezetőjének kinevezési eljárásában Helmut Konrad nyugdíjba vonulása után. Pieter M. Judson bíráló megjegyezte, hogy nem a legalkalmasabb jelentkezőket vették figyelembe, és tiltakozásul végül a bizottság lemondott. A „német kötélcsapatok” vagy a „tübingeni kör” vannak soron. Kritizálták azt is, hogy csak német és svájci pályázókat választottak, osztrákokat viszont nem. Míg Klaus Zeyringer figyelmeztetett a „néma kapcsolatra”, Klaus Hödl bírálta a kortárs történelem „elnémetesítésének” kurzusát a házban, és figyelmeztetett a kulturista érvekre, különösen a német jelentkezőkre.[7] A folyamatot, a jelöltek kiválasztását és a szakértők kinevezését más tudósok is bírálták. A különböző médiumok beszámoltak az esetről. Erre Neuper rektor így reagált: „Kötelesek vagyunk a professzori posztokat nemzetközi szinten meghirdetni. A kinevezéseket nem származás, hanem inkább képesítés alapján végzik."[8] A kinevezési folyamat megszakadt, mivel a felülvizsgálat azt mutatta, hogy „nem minden megfelelő pályázónak volt lehetősége csatlakozni a külső értékelési folyamat biztosítása”.[9] Szervezeti felépítéseA 2002. évi egyetemi törvény 20. cikkelyének 4. bekezdésével összhangban hat karra oszlik:
Az önálló Orvostudományi Kart a 2002. évi egyetemi törvény hozta létre 2003 folyamán, amikor 2004. január 1-jétől megszakadt kapcsolata saját egyetemével, a grazi orvosi egyetemmel. A Környezetvédelmi, Regionális és Neveléstudományi Kar létrehozásával a grazi egyetem 2007 októbere óta ismét hat karra oszlik. Társadalmi szerepének megerősítése és interdiszciplináris intézményesítése érdekében létrejött az ún. „7. kar” a társadalom, a tudás és a kommunikáció központja. 2011-ben a Grazi Egyetem, a Grazi Orvostudományi Egyetem és a Grazi Műszaki Egyetem letették a szerves orvosi kutatás alapjait, s az elindított biotechnológia fejlesztések és orvosi alkalmazásokkal a BioTechMed-Graz kezdeményezte az együttműködést és hálózatépítést ezeken a területeken. A NAWI Graz stratégiai együttműködése 2004 óta létezik a grazi Műszaki Egyetemmel, amelynek keretében a Természettudományi Kar nagy része együttműködik a Műszaki Egyetem kapcsolódó tanszékeivel a kutatás és az oktatás területén. Az első közös kémiai, molekuláris biológiai és földtudományi tanulmányok a 2006/2007-es téli félévben kezdődtek. Időközben a molekuláris biológia, a kémia, a geotudományok, az USW NAWI TECH, a matematika és a fizika tantárgyak összes alap- és mesterképzését együttműködésben kínálják. 2000 óta az egyetem stratégiailag „Délkelet-Európára” összpontosít, és 2008-ban megalapították a Délkelet-Európa interdiszciplináris kompetencia központot (a mai Délkelet-európai Tanulmányok Központját). Ezenkívül a Jogi Kar megszervezte a „Délkelet-európai jog és az európai integráció (LL. M.)“ – LLM-program megalapozott posztgraduális oktatást kínál Délkelet-Európa régiójában, felkészülést kínálva nekik az Európai Unió bővítésének következő fordulójára. Az egyetem a Fenntartható Egyetemek Szövetségének tagja, amelyet 2012-ben alapítottak azzal a céllal, hogy elősegítsék a fenntarthatóságot az egyetemeken. Az ÖH Uni Graz a grazi egyetem hallgatóinak jogi képviselője. Könyvtára a Grazi Egyetemi Könyvtár. Nobel-díjasok
Magyar tanárai
Magyar diákjai
Más ismert kutatói
Továbbiak
Irodalom
FordításEz a szócikk részben vagy egészben az Universität Graz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
.JPG)
Portal di Ensiklopedia Dunia
