|
Grazi Egyetemi Könyvtár A Grazi Egyetemi Könyvtár (németül Universitätsbibliothek Graz) Stájerország legnagyobb tudományos könyvtára. Minden Stájerországban megjelent könyvből őriznek itt egy példányt, a kiadóknak ugyanis kötelességük a megjelenő művekből egy-egy példányt a könyvtárnak elküldeni. A könyvtár a grazi Károly–Ferenc Egyetem részeként működik. Hozzá tartozik a főkönyvtár (Hauptbibliothek), két kari könyvtár (a jogi-társadalomtudományi-közgazdasági kar könyvtára és a teológiai kar könyvtára), továbbá különféle szakkönyvtárak és intézetek könyvtárainak állományai. Mindegyik részleget bárki szabadon használhatja és látogathatja. A könyvtár története A Jezsuita egyetem könyvtáraAz egyetemi könyvtár létrejöttét az ellenreformációnak köszönheti. 1571 óta főleg a jezsuiták voltak azok, akik a túlnyomóan protestáns városban Grazban II. Károly főherceg uralkodó kívánságára a katolizálást szorgalmazták. Ezért 1573-ban a Dóm mellett egy jezsuita kollégiumot és iskolát alapítottak, amelynek saját könyvtára is volt. 1585-ben XIII. Gergely pápa jezsuita egyetemnek ismerte el az intézményt, ez által a könyvtár is megkapta az egyetemi könyvtári státust. A könyvtár gyorsan gyarapodott – a megszüntetett kolostorok könyveit hozták ide, adományokat kapott és könyveket vásárolt. Jezsuiták alapította intézményként az egyetemen a teológiai képzésen volt a fő hangsúly, így a könyvtár is főként a teológiai könyvek összegyűjtésére koncentrált. Ez azonban nem kizárólag a katolikus dogmáknak megfelelő műveket jelentette. Paul Guldin, az egyetem számtantudós professzorának befolyására azonban a természettudományos gyűjtemény is jelentős volt. Az egyetem életében 1773-ban ért véget a jezsuita korszak, a rend megszüntetésekor állami egyetemmé vált az intézmény. Az állami egyetemi könyvtár1775-ben a grazi egyetemet egy császári dekrétum újból megalapítja és a könyvtárral együtt állami igazgatásba rendeli. Igaz ugyan, hogy a legtöbb császári alkalmazott, akik a közigazgatásban dolgoztak és a könyvtárat adminisztrálták, eredetileg szintén jezsuita volt. 1781-ben a helyiségek átalakítása után a könyvtárat újra megnyitották. ekkor már közintézményként, amely mindenki számára nyitva állt. A 28 kötetből álló könyvtári katalógus azonban valószínűleg a jezsuiták haragjának áldozata lett, mert a felújítás után már nem került elő. A könyvtárosok munkáját és a rendszerezést a felszámolt jezsuita könyvtárakból ideszállított rengeteg könyv is nehezítette. Líceumi könyvtár1782-ben II. József császár a grazi egyetemet több más egyetemmel együtt líceummá alakította. A könyvtár állománya azonban ebben az időszakban is tovább gyarapodott.  Az újonnan létesített egyetemi könyvtár45 év után 1827. április 19-én II. József császár újra bevezette a régi jogokat. Az egyetem azóta viseli a két alapító nevét, azóta működik Károly – Ferenc Egyetem néven. Mivel az egyetem újonnani alapításakor kikötötték, hogy működése az államnak többletköltséget nem okozhat, a könyvtár állományának gyarapítása a hagyatékokra és az adományozók jóindulatára lett utalva. Csak 1870-ben, miután az itt dolgozók számát 3-ról 6-ra, a dotációt pedig 830-ról 4000 forintra emelték, tudta a könyvtár gyűjtőfeladatát is valamelyest teljesíteni. Az átköltözéstől a II. világháború végéigMivel helyszűke miatt az egyetem Graz belvárosában álló épületében egy idő után már nem fért el, 1891-ben a város szélén (mai Geidorf körzet) új építkezés kezdődött. A több épületből álló új könyvtárat részenként, épületenként egymás után nyitották meg. 1895. szeptember 9-én a könyvtár 135 000 kötettel az egyetem főépületébe költözött át. 1914-ben a központi olvasóterem északkeleti részén fekvő adminisztrációs rész fölé egy új emeletet építettek. A könyvtár tovább fejlesztését a két világháború megakadályozta, úgy a gyűjtemény növelésénél mint az adminisztrációnál. Az 1944-es légitámadásokkor 60 000 kötetet kellett átköltöztetni. 1945. október 22-én újra kinyitott a könyvtár, de 4500 kötet (közöttük 200 kézirat) a II. világháborúban megsemmisült. A legújabb fejlemények A 20. század második felében főleg építészeti változások és a szervezet decentralizálása volt jellemző. 1950-ben két raktárt toldottak az olvasóterem hátsó keskeny részéhez, valamint a délkeleti oldalhoz még egy nagy raktárt. 1970-ben a könyvtár északkeleti oldalát egy egyszerű vonalú modern épülettel egészítették ki, amely előcsarnokot adott az épületnek, amely így a parkfrontról közvetlenül elérhetővé vált. 1994–1996 között felépült a ReSoWi-Zentrum, amely befogadja az egyetemi könyvtárhoz tartozó jogtudományi, társadalomtudományi és közgazdaság-tudományi szakkönyvtárat. Egyúttal a főépületet is kiegészítették egy épületszárnnyal. A főkönyvtár kiépítésén kívül létrehoztak a város más részeiben úgynevezett „Fachbibliotheken”-eket, azaz szakkönyvtárakat, mint például a Wall Zentrum az Egyetem területén (Universitätszentrum-Wall). 1996-ban létrehoztak egy „Mediathek”-et, egy audiovizuális tárat. 2004-ben az orvosi kar önálló egyetemmé válása által az orvosi szakkönyvtár önálló egyetemi könyvtár lett. A grazi egyetemi könyvtár az innsbrucki és bécsi egyetemi könyvtárral együttműködve élen jár a nemzeti és nemzetközi társulások alakításánál, közös fellépésükkel például jóval kedvezőbb áron használhatnak elektronikus adatbázisokat, újságokat és könyveket. 2005. július 1-jén létrehozták a „Kooperation E-Medien Österreich” programot, és a grazi egyetemi könyvtár névadóan részese az „Austrian Literature Online zur Digitalisierung der österreichischen Literatur” nevű programnak is. A könyvtár dolgozóiAz állami átvételkor az egyetemi könyvtárnak két alkalmazottja volt (az igazgató és egy könyvtárszolga). A 20. század elején az alkalmazottak száma már 17 volt, ebből 8 tudományos munkával foglalkozó tisztviselő. Az évezred fordulóján 120–an dolgoztak a könyvtárban.
A könyvtár állománya A régi egyetemi könyvtár gyűjteményének összetétele történelmileg kétséges. Egy, az 1733-as évből származó adat 10 000 kötetről, egy másik az 1776-os évből 42 000 kötetről szól. Később egy másik nem hiteles forrás kevesebb kötetet jelölt meg, 1839-ben már 50 000 kötetről tudunk. 1860-ban egy összeírás 38 000 nyomtatott (részben több kötetes) művet számolt. 1879-ben elérte a százezres számot a gyűjtemény, a 20. század első éveiben pedig 200 000 kötetet számoltak. Az évezredfordulón az egyetemi könyvtár állománya körülbelül 3 millió nyomtatott kötetet tartalmaz, több mint 2000 kéziratot, 1200 ősnyomtatványt, számos tudós hagyatékát, és körülbelül 1400 folyóiratot. KülöngyűjteményA kéziratokat és az 1900 előtt megjelent könyveket különgyűjteményben kezelik. A legfigyelemreméltóbb ritkaságok közé tartozik az öt legrégebbi, pergamenre írt, a 7–11. századból, a Szináj-hegy lábánál levő Katalin kolostorból származó írások. A kézirattárban őrzik Johannes Kepler és Paul Guldin professzor levelezését is. Szintén a kézirattár kincsei között van 42 papirusz Oxyrhynchos és Hibeh helységekből, amelyek a brit „Egypt Exploration Society” Társaság ásatásaiból származnak. A tekercsek egy 1896 és 1907 közötti ásatáskor kerültek elő és Graz városának a régészeti feltárást támogató adományaiért cserébe kerültek a könyvtárba. Az ásatás leleteinek nagyobb része ma az oxfordi Ashmolean Museumban, a londoni British Museumban és a kairói Egyiptomi Múzeumban található. IrodalomIrodalom a grazi egyetemi könyvtárról németül és angolul megtalálható a fejezeteknél a mindenkori érvényes nyelven. Források
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
