|
Gajtan
Gajtan falu Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 5, közúton 8 kilométerre délkeletre, 200–300 méteres dombok közötti patakvölgyben fekszik. Shkodra megyén belül Shkodra község, azon belül Gur i Zi alközség része. Fő nevezetessége a határában található régészeti helyszín, amely az újkőkor óta emberi hajlékul szolgáló barlang mellett egy erődített vaskori illír település romjait is magában foglalja. Története és régészeti leírásaA modern falu határában található, 1962–1963-ban feltárt Gajtani-barlang az i. e. 6000 körül élt újkőkori ember számára szolgált hajlékul, aki csont- és kovaeszközeit hagyta az utókorra.[1] A bronzkor végéig lezárult indoeurópai vándorlás során kelet-európai jövevények telepedtek le Gajtanban is.[2] A vaskor korai szakaszában (i. e. 1100–500) protoillírként azonosított, a cetinai kultúrához kötött népesség a domboldalon teraszokat alakított ki, és ezeken építette fel sárral tapasztott fakunyhóit. Bár településük ekkor még nem volt erődített, a sírjaikban talált fegyvermellékletek arra utalnak, hogy társadalmuk csúcsán a harcosok álltak. Településüket Selim Islami és Hasan Ceka tárta fel az 1960-as években.[3] A vaskor későbbi szakaszában, az i. e. első millennium közepén került sor a település masszív kőfallal való megerősítésére. A 4–5 hektáros területet övező, 3,5 méter széles ciklopfalat szabálytalan terméskövekből emelték úgy, hogy a nagyobb kövek között maradt hézagokat kisebb kövekkel töltötték fel. Tornyokat nem építettek, csupán két gyalogkapu törte meg a városfal vonalát.[4] A fallal közrezárt területen a korai vaskor örökségeként továbbra is sárral vagy agyaggal tapasztott fakunyhókban laktak, így egyes elméletek szerint nem annyira saját agglomerációs szerepkörrel rendelkező lakóhelyül, mint inkább veszély esetén a környék köznépének védelmet nyújtó erődítésül szolgált.[5] A gajtani városfal és a lakóépületek együttese az albán régészettudományban gyakran hivatkozott tipológiai példájául szolgál az i. e. 5–4. században magaslatokra épített, erődített protourbán illír településeknek.[6] A feltételezések szerint Gajtan egyfelől a labeátok kisebb erődítéseinek sorába tartozott, amelyek mintegy gyűrűszerűen vették körbe fő településüket, Szkodrát (Rrenc, Kratul, Gajtan, Beltoja, Bushat, Ganjolla), másfelől az Alsó-Drin völgyében húzódó út állomásainak egyike volt (Beltoja, Gajtan, Marshej, Rosuja, Shoshan).[7] Az utolsó illír király, Genthiosz uralkodása alatt (i. e. 189/181–168) megkezdték Gajtan további megerősítését, de az erődítési munkálatok befejezetlenek maradtak.[8] Jegyzetek
Források
|
||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
