Burimas (Korça)

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Burimas, illetve Burimasi. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Ez a szócikk a Korça megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Burimas (Tirana).

Burimas
Közigazgatás
Ország	Albánia
Megye	Korça
Község	Maliq
Alközség	Pojan
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna	közép-európai idő közép-európai nyári idő UTC+01:00 UTC+02:00
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 43′ 03″, k. h. 20° 53′ 30″40.717456, 20.891694Koordináták: é. sz. 40° 43′ 03″, k. h. 20° 53′ 30″40.717456, 20.891694
Sablon Wikidata Segítség

Burimas falu Albánia délkeleti részén, a Korçai-medence északkeleti peremén, a Thatë-hegység és a Morava-hegység(wd) közötti szorosban. Korça megyén belül Maliq község(wd), azon belül Pojan alközség része. Fontos őskori régészeti helyszín, határában a késő újkőkorszaktól a kőrézkor középső szakaszáig lakott települést tártak fel a régészek.

Fekvése

Burimas a Thatë- és a Morava-hegység között, a Devoll(wd) felső szakasza által vájt Cangonji-szoros (Gryka e Cangonjit) nyugati bejáratánál fekszik. A falu határában hegytetőre épült őskori település maradványai 954 méteres tengerszint feletti magasságban találhatóak.[1]

Őskori települése

A Burimas melletti hegytetőt az i. e. 3. évezred közepén, a neolitikum végétől a középső kőrézkorig kontinuus népesség lakta. A nyílt településükről előkerült leletek alapján az albániai kora kőrézkor típusos kultúrájaként tartják számon (burimasi fázis), amelynek műveltségjavai Maliq, Kamnik(wd) és Gradec korabeli rétegeiből is ismertek.[2] Tipológiai szempontból a korábbi formák továbbélése jellemezte agyagedényeiket: a burimasi ivókupák, tálak, keskeny nyakú edények párhuzamai más késő neolitikus lelőhelyekről is ismertek. A díszítés tekintetében eleinte szintén az újkőkori hagyományt folytatták, szürke vonalfestéses vagy simított falú fekete edényeiket azonban a kőrézkor középső korszaka felé haladva egyre differenciáltabban díszítették. Egyfelől edényeik mély karcolatú szalag- vagy háromszögmintáinak belső területét pontozással töltötték ki, majd megjelentek a pontozott párhuzamos vonalak, hullám- és spirálmotívumok is. Kisebb táljaik és tányérjaik peremét gyakran vörös vagy fehér színnel felfestett, szélesebb sávval díszítették. A Balkán keleti területeivel hasonlóságot mutató agyagedény-töredékek a korabeli népesség kiterjedt kereskedelmi kapcsolataira utalnak.[3]

Jegyzetek

1. Korkuti 2013 :350.
2. Korkuti 2013 :160., 219.
3. Jacques 2009 :9.; Korkuti 2013 :199., 219–221.

Források

• ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
• ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517