Fenitoin
A fenitoin a hidantoinok közé tartozó antiepileptikum, erős görcsgátló hatású. Hiperpolarizációval stabilizáló hatást fejt ki a központi és környéki idegek membránjaira. Ezáltal gátolja a görcspotenciálok terjedését az agykéregben. Inhibitorimpulzusok serkentése a kisagyban támogatja a görcsoldó hatást. A fenitoin antiaritmiás hatásának alapja is a membránstabilizáló effektus. A repolarizáló K+-kiáramlás megerősödik (hiperpolarizáció). A fenitoin, ellentétben a helyi érzéstelenítőkkel, nem gyakorol befolyást az idegrostok ingervezetési képességére. Változatlan marad az ingerküszöb és a normális ingerfolyamat. Ugyanakkor a fenitoin stabilizálja a neuron sejtmembránját az ismételt stimulusokkal szemben. Hivatalos formáiA VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az alábbi formákban hivatalos.
Farmakokinetikai tulajdonságokA fenitoin hatékonynak bizonyult számtalan állatkísérletben modellezett generalizált konvulzív betegségben (epilepszia), meglehetősen hatékony a parciális rohamokban, míg relatíve hatástalan a mioklónusos rohamokban. Általában inkább emeli a rohamküszöböt és megelőzi a roham aktivitás szétterjedését, mintsem kivédi az elsődleges fókusz kisülését. A fenitoin antikonvulzív hatásmechanizmusa még nem teljesen ismert, a feltételezett hozzájáruló hatások a következők lehetnek:
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia