Egressy út

Egressy út
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest, XIV. kerület
Városrész	Istvánmező, Törökőr, Kiszugló, Nagyzugló, Alsórákos
Névadó	Egressy Béni Egressy Gábor
Irányítószám	1141 1143 1148 1149
Földrajzi adatok
Hossza	3,8 km
Elhelyezkedése
Egressy út Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 53″, k. h. 19° 07′ 12″47.514694444444, 19.12Koordináták: é. sz. 47° 30′ 53″, k. h. 19° 07′ 12″47.514694444444, 19.12
A Wikimédia Commons tartalmaz Egressy út témájú médiaállományokat.

Az Egressy út Budapest XIV. kerületének egyik főútvonala. A Stefánia út és a Szuglói körvasút sor között húzódik. Nevét 1879-ben kapta.

Története

1879-ben kapta az Egressy út nevet,[1] ekkor a VII. kerülethez tartozott, illetve a Nagy Lajos király útja (akkor Hajtsár út) és a városhatár között határút volt a X. kerülettel. Az utca névadója egyaránt lehet Egressy Béni (1814–1851) zeneszerző és testvére Egressy Gábor (1808–1866) színész is. Az egykori névadás kapcsán semmilyen utalás sincs arra, hogy az Egressy család melyik tagja a névadó. Az út mellett található Egressy teret 1901-ben nevezték el, mikor Egressy Béni halálának az ötvenedik évfordulójáról emlékeztek meg országszerte. Ez alapján a Zuglói Lexikon szerint Egressy Béni, de az Utcák, terek, emberek könyv szerint Egressy Gábor lehet a névadó.[2] 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. A Stefánia út és a Szuglói Körvasút sor között húzódó út Istvánmező, Törökőr, Kiszugló, Nagyzugló és Alsórákos városrészekhez tartozik.

Híres lakói

• Fejérváry Erzsi (1890–1980) festő és keramikus (6.)[3]
• Körmendi-Frim Jenő (1886–1959) szobrász (6.)[3]

Épületei

35-51. – Posta Járműtelep

Bővebben: Magyar Posta Központi Járműtelep

A Magyar Posta 1910-ben vásárolta meg a telket, ahol 1928-ben került átadásra a járműtelepet, amely saját víz- és energiaellátással rendelkezett. Budapest ostromakor, 1945. január 8-án foglalták el a szovjet csapatok. 1954-ben önálló gazdálkodó szervezet lett a Postán belül. Itt forgatták 1982-ben a Dögkeselyű című film taxis üldözéses jelenetét.[4][5]

69. – Hermann Ottó Általános Iskola

1911-ben épült Sebestyén Artúr tervei szerint. Kezdetekben elemi és polgári fiúiskola volt. 1990-ig Horváth Imre (1901–1958) kommunista politikus nevét viselte. 1993-ban vette fel Herman Ottó (1835–1914) nevét.[6]

71. – Egressy Gábor Szakgimnázium

1902-ben épült Alpár Ignác tervei szerint az Országos Gyermekvédő Egyesület Otthona számára. 1906 és 1948 között leány polgári iskola, majd általános iskola, majd 1956. szeptember 1-jétől az Egressy Gábor Általános Gimnázium működött az épületben. 1962-ben született határozat alapján 1964–65-ben indult az első szakközépiskolai osztály és a gimnáziumi évfolyamok kivezetésre kerültek. Napjainkban a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakgimnáziuma néven működik.[7][8]

114-116. – XIV. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság

A tűzoltók 1939. május 15. óta használják az épületet.[9]

178. – Paskál malom, -kút és strandfürdő

Bővebben: Paskál Strandfürdő

1745-ben már pesti tanácsülési jegyzőkönyv említi Paschgall György pékmester malmát, mely a Rákos-patak kis szigetén állt. A malom a 19. sz közepéig működhetett, majd különböző reszelőüzemek működtek az itteni épületekben. Az 1965-ben végzett mélyfúrás során 1400 m-es mélységben 71 fokos hőmérsékletű, heti 10 ezer m³ vízhozamú forrást találtak. 1968-ban a Fővárosi Fürdőigazgatóság megrendelésére gyógyüdülőt is magába foglaló terv készült. 1969-ben indult el az építkezés, de pénzhiány miatt csak az 1980-as évek végére került átadásra a mai termálstrand.[10]

Közlekedése

Az Egressy út Nagy Lajos király útja és Vezér utca közötti szakaszán közlekedett 1933-tól 1960-ig a 68-as és 1955-től 1979-ig a 64-es villamos.[11][12] 1980. augusztus 2-án indult meg a 77-es trolibusz vonala. Jelenleg a Puskás Ferenc Stadion – metróállomásnál van ez egyik végállomása. A Stefánia útról fordul az Egressy útra, amelyen a Vezér utcáig halad majd a környező utcákat bekötve az Öv utca és az Egressy út találkozásánál van a másik végállomása.[13]

Csomópontok

#	Kereszteződés	Közlekedési lámpa	BKK megállók	Keresztező BKK járatok
1.	Stefánia út	van	77	75
2.	Hungária körút	van	77	1, 1A 901, 918
3.	Törökőr utca	nincs	77
4.	Báróczy utca – Posta Járműtelep	nincs	77
5.	Róna utca	van	77
6.	Egressy tér – Nagy Lajos király útja	van	77	3, 62, 62A 32 907
7.	Turán utca	nincs	77
8.	Vezér utca	van	77	82
9.	Miskolci utca	nincs	77
10.	Rákosmezei tér – Cinkotai út	nincs	77
11.	Öv utca	nincs	77

Jegyzetek

1. Uj utczanevek Budapesten. A Hon, XVII. évf. 105. sz. (1879. április 30.) 2. o.
2. Az ismeretlen utcanevek sírja, avagy: kik ezek az emberek?, 2015. május 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
3. A Puskás Ferenc Stadion árnyékában rejtőzik egy elfeledett magyar művészházaspár műterme. 24.hu (2020. január 8.) (Hozzáférés: 2020. január 9.)
4. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 162–163. o.. 963-657-214-3 (1998) 
5. A járműtelep. postamuzeum.hu, 2013. október 8. (Hozzáférés: 2020. január 6.)^[halott link]
6. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 55. o.. 963-657-214-3 (1998) 
7. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 37. o.. 963-657-214-3 (1998) 
8. Egressy Gábor Szakgimnázium – Iskolánkról. egressy.info. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
9. Szendy Károly polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1939. évi I. félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny (melléklet), L. évf. 50. sz. (1939. szeptember 1.) 21. o.
10. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 156–157. o.. 963-657-214-3 (1998) 
11. Hírek. Népszava, LXXXIII. évf. 153. sz. (1955. július 1.) 2. o.
12. Átadták a forgalomnak a legúiabb villamosvonalat. Esti Hírlap, V. évf. 80. sz. (1960. április 3.) 8. o.
13. A 77-es trolibusz története. veke.hu, 2005. augusztus 2. (Hozzáférés: 2019. december 30.)

Források

• Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8  
• Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143