Nagy Lajos király útja

Nagy Lajos király útja
Az út a Kassai tér felől a Bosnyák tér felé
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest, XIV. kerület
Városrész	Rákosfalva, Nagyzugló, Kiszugló, Alsórákos, Herminamező
Névadó	I. Lajos magyar király
Korábbi nevei	Hajtsár út (1870–1936)
Földrajzi adatok
Hossza	3,9 km
Elhelyezkedése
Nagy Lajos király útja Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 60″, k. h. 19° 07′ 01″47.516638888889, 19.116972222222Koordináták: é. sz. 47° 30′ 60″, k. h. 19° 07′ 01″47.516638888889, 19.116972222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Lajos király útja témájú médiaállományokat.

A Gyarmat u. sarka ködben

A Nagy Lajos király útja (A pesti köznyelvben rövidítve ritkán: "NLK") Budapest XIV. kerületének egyik legfontosabb, legforgalmasabb útvonala. A két vége az Örs vezér tere, illetve a Kassai tér, ahol beletorkollik az M3-as autópálya fővárosi szakaszába (Kacsóh Pongrác út). Mai nevét I. Lajos magyar király után kapta 1936-ban.[1]

Története

Az utat korábban Hajtsár (avagy Hajcsár) útnak hívták.[2] Pontos kialakulásának idejéről nincs adat, de a Magyarország második katonai felmérésekor készült térképen már felismerhető a nyomvonala nagy része[3] (az Örs vezér tere felől elindulva).

Útvonala egy időben a Városliget szélétől, a mai Vágány utca - Hungária körút sarkától indult és kifelé táguló félköríves alakban az akkor még névtelen Örs vezér terén végződött.

Az idők során nyomvonala rövidült, a Városliget és a mai Kassai tér közti szakasz (pontosabban kicsivel előtte fordult el élesebben a belváros felé) nagy részét elbontották a Körvasút, illetve a Kacsóh Pongrác út kialakításakor (ez ma az M3-as autópálya kezdete). Az út itteni, erősen íves nyomvonalát kiegyenesítették a mai sztráda felé, így került a vége a Kassai térre. Az út átnevezésekor a kiegyenesített részt keresztelték át, így az egykori „eredeti” útvonal rövidke maradéka mind a mai napig Hajtsár út néven létezik.

Az út a történelmi Zugló fejlődésével lett egyre inkább forgalmas. Miután a környéket XIV. kerület néven 1935-ben[4] önálló kerületté szervezték, nem sokkal később az ekkor már az egyik főútként szolgáló Hajcsár utat is átkeresztelték a Horthy-korszak dicső múltba révedő szellemében - feltehetően Gallina Frigyes javaslatára[5] - I. (Nagy) Lajos magyar király után Nagy Lajos király útjává. (Ekkoriban született az Örs vezér tere, illetve a többi hasonló elnevezés is a kerületben.)

Később a gépkocsik elterjedésével a növekvő forgalom kiszolgálására a két mai végénél kétszer két, illetve kétszer három sávosra bővítették. Nyomvonalát több nagyforgalmú út is keresztezi, amik az Örs vezér terétől indulva a Fogarasi út, a Mogyoródi út, az Egressy út, a Thököly út (ez a kereszteződés a Bosnyák tér) és az Erzsébet királyné útja, illetve a két végén a Kerepesi út (ez a kereszteződés az Örs vezér tere) valamint a másik végén a Kacsóh Pongrác út (azaz az M3-as autópálya).

Híres lakói

• Berky Harry (1928–1945) gyerekszínész (144.)

Jegyzetek

1. Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8
2. Budapest térkép 1930 körül Archiválva 2013. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, csaladfakutato.hu (hozzáférés: 2012. június 22.)
3. Magyarország második katonai felmérése Archiválva 2012. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (térkép, összevetve a jelenkori helyzettel), arcanum.hu (Hozzáférés: 2012. június 22.)
4. Fodor Béla Buza Péter: Zuglói lexikon. 2015. 45. o.  
5. Rátonyi Gábor Tamás: Névadók: Gallina Frigyes. Utcák, terek blog, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2017. június 4.)^[halott link]

Források

• Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása^[halott link], VII. Örökségvédelmi hatástanulmány, Budapest, 2012 április (Zuglo.hu)
• Utak, utcák, terek – sorok. In Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 160–161. o. ISBN 963-04-1698-0