|
Cece
Cece nagyközség Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban. FekvéseA település a Sárvíz mellett fekszik; a közvetlenül határos települések: észak felől Sárbogárd, északkelet felől Alap, kelet felől Alsószentiván, délkelet felől Németkér és Bikács, dél felől Vajta, délnyugat felől Pálfa, nyugat-északnyugat felől Sáregres, északnyugat felől pedig Sárbogárd. Nyugat felől a legközelebbi település Simontornya, de közigazgatási területeik (nagyon kevés híján) nem érintkeznek. MegközelítéseKét főút találkozásánál fekszik: a 63-as főút mentén Sárbogárd és Szekszárd között, illetve a 61-es főút mellett Dunaföldvár és Simontornya között; így közúton minden említett város felől könnyen megközelíthető. Pakssal és Németkérrel a 6231-es út kapcsolja össze. A hazai vasútvonalak közül a MÁV 46-os számú Rétszilas–Bátaszék-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között. Cece vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Rétszilas vasútállomás és Vajta vasútállomás között található; fizikailag a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 61-es főútból, annak vasúti keresztezése közelében észak felé kiágazó 63 308-as számú mellékút (települési nevén Vasút utca) biztosítja. TörténeteA község alapítását és elnevezését valószínűleg a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. A település nevét Czecze nevű birtokosáról kapta. III. Béla egy 1193-ban kelt oklevele említi először. 1351-ben I. Lajos király a település eladdig a besenyő ispán alá tartozó szabad elemeinek kollektív nemességet adományozott. A jellegzetes kisnemesi falu 1701-ben a Meszlényi családé lett. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, nagyobb része ma is a mezőgazdaságból él. Híres terményük a cecei paprika és a görögdinnye. Az 1910-es népszámlálás szerint Czeczének 3690 lakosa volt, ebből 1907 református, 1617 római katolikus és 83 evangélikus vallásúnak vallotta magát. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,3%, református 33,8%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (27,5% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% örménynek és románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,3% volt római katolikus, 28,2% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 9,8% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[15] Nevezetességei
A Sáregresen született Csók István (1865–1960) Kossuth-díjas festőművész szüleinek Cecén 1890 körül épült egykori kúriájában őrzik több festményét, személyes tárgyait és a család bútorait.
A Fisi család XIX. századi épülete ma tájház, ahol mezőgazdasági munkaeszköz-történeti kiállítás tekinthető meg. Híres emberek, akik a településhez kötődnek
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
.svg)
.svg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
