|
Magyaralmás
Magyaralmás község Fejér vármegyében, a Móri járásban.[6] FekvéseA Móri-árokban fekszik, a megyeszékhely Székesfehérvár és Mór között nagyjából félúton, az utóbbihoz valamivel közelebb. A közvetlenül határos települések: észak felől Csákberény, kelet felől Zámoly, délkelet felől Sárkeresztes, nyugat felől Fehérvárcsurgó, északkelet felől pedig Söréd. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Mohával is. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a Székesfehérvártól Móron át Győrig vezető 81-es főút. A főút a község délnyugati határszéle mellett húzódik végig, de központját nem érinti, azon csak a 81 116-os számú mellékút halad végig. Vasútvonal nem érinti, bár a nyugati határszéle közelében húzódik a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal. TörténeteA falu az Árpád korban már lakott település volt. Első írásos említése egy 1193-as oklevélben található, ebben Almas néven szerepel. Legközelebb 1304-ben “almas” alakban bukkan fel egy oklevélben. “Magyar-Almás” formában 1851-ben, a jelenlegi Magyaralmás elnevezést – nem hivatalosan – 1897-ben olvashatjuk. Ezt a névalakot 1903 óta tekinthetjük hivatalosnak. A hagyomány úgy tudja, hogy Árpád vezér után nyerte ez a völgy a nevét, amely déli irányban húzódik Almástól, s valaha itt lehetett egy település, esetleg egy nomád hagyományoknak megfelelő nyári szálláshely. Tény, hogy a falu eredetileg királyi birtok volt, lévén Fejér vármegye területe a fejedelmi törzs szálláshelye volt, s később, ajándékozás útján került ki a királyi család kezéből. Magyaralmás a magyar hadtörténelemben több ízben is szerephez jut, így a török korban 1593-ban, majd 1601-ben és 1602-ben. Wathay Ferenc fehérvári várkapitány is megemlékezik a településről históriás énekében. Az 1593-as ütközet, amely a török és a keresztény hadak között zajlott a városért, Almás és Zámoly között dúlt, s korábban – tévesen – pákozdi csataként emlegették. A második világháború magyarországi eseményei során, az utolsó hónapokban, 1944 karácsonya és 1945. március 18. között igen súlyos harcok dúltak a faluban illetve annak határában.
KözéletePolgármesterei
A településen 2001. december 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[17] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,5%, református 23,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,8% (19,9% nem nyilatkozott).[18] 2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, cigánynak, ruszinnak és szlováknak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26% volt római katolikus, 20,4% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[19] Nevezetességei
Ismert lakói
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
